Az objektum, az LSR J1835+3259 öve a Jupiteréhez hasonlóan kettős, de sugárzása tízmilliószor nagyobb - írja a 24.hu. A kibocsátás röntgentartományban észlelhető, a megfigyeléshez a kutatók egy 39 távcsőből álló virtuális rendszert, a High Sensitivity Array-t hívták segítségül.

„Valójában a célpontunk magnetoszféráját örökítjük meg azáltal, hogy megfigyeljük a magnetoszférában lévő, rádiósugárzást kibocsátó plazmát, azaz a sugárzási övet” – mondta Melodie Kao, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, hasonlót eddig nem sikerült elérni olyan Naprendszeren kívüli égitestek esetében, amelyek méretükben a Jupiterhez hasonlítanak.

A csillagok és bolygók erős mágneses mezői úgynevezett magnetoszférát alkotnak, amely képes befogni és felgyorsítani a töltött részecskéket. Egy holdról is tudunk, amelynek magnetoszférája van, ez a Jupitert kísérő Ganymedes.

A magnetoszférák ereje és egyéb tulajdonságai igen változatosak. Azon naprendszerbeli bolygók, amelyeknek van mágneses tere, sugárzási övvel is bírnak, ebben a befogott töltött részecskék helyezkednek el.

A LSR J1835+3259 az első Naprendszeren kívüli égitest, amelynél egyértelműen el tudták különíteni a sugárzási övet. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!