Pangás vagy vihar előtti csend? Avagy: állami megrendelések, uniós pályázatok és az NSA botrány

Pangás vagy vihar előtti csend? Avagy: állami megrendelések, uniós pályázatok és az NSA botrány
Miért van jelentősége a kormányzati számítási felhőnek az NSA botrány árnyékában? Miért nem terjed nálunk eléggé gyorsan a Big Data? Mekkora a digitális analfabéták tényleges aránya? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettek fontos ágazati szereplők az Internet Hungary 2013 konferencia első napjának nagytermi programját lezáró beszélgetésén.

A Big Datának hála új időszámítás közeledik nem csak az informatikában, de az üzleti élet majd minden szegletében. Az igények kiszolgálásában pedig kulcsszerepet kaphatnak az olyan óriások, mint a Magyar Telekom, amely a több mint 5 milliós ügyfélkörének hála már most is egy fél Magyarországnyi Big Data bázisra tud építeni – többek közt ez is elhangzott a „Pangás vagy vihar előtti csend?” címmel megtartott fórumon, ahol az IKT (információs és kommunikációs technológiai, angolul ICT) üzletág több befolyásos szereplője is képviselte magát.

Az emlegetett fényes digitális jövő beköszöntét azonban egyelőre akadályozza a túlzottan is szigorú hazai adatvédelem, ami miatt korábban olyan projektek nem tudtak beérni, mint az elektronikus kártya vagy az elektronikus azonosítás. Ezért ahhoz, hogy a Big Data nálunk is gyökeret eresszen, elkél a felülről érkező segítség. Ezért is lehet jó hír, hogy a témában már készült is egy uniós rendelet tervezet, ami egységesen kezelné az egyes államokban lévő infrastruktúrákat és szorgalmazná, hogy a végfelhasználók szabadon hozzáférhessenek és terjeszthessenek alkalmazásokat, információkat, tartalmakat – ecsetelte a tervezet előnyeit Bancsics Ferenc (MVMNet).

Bár többen is leszögezték, hogy az államnak inkább szabályozónak kell lennie semmint vevőnek, ha már az IKT jövőjét vették nagyító alá, a résztvevők nem tekinthettek el a kormányzati megbízásoktól sem. A T-Systems vezetője, Rékasi Tibor szerint a telekommunikáció területén ugyan esni fognak az állami megrendelések, az IT terén növekedés várható, aminek a motorját az uniós támogatások adhatják. Akövetkező 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési időszakban ugyanis közel 400 milliárd forint juthat arra az IKT-ra, ami már most is a GDP 10 százalékát teszi ki és már több innováció kötődik hozzá, mint a gyógyszeriparhoz.

A további fejlődéshez azonban szükség lenne a digitális írástudatlanság felszámolására is – ezt már Ferencz Gyula a Microsoft nagyvállalati üzletágának (Enterprise Partner Group, EPG) vezetője emelte ki. Amikor szóba jött, hogy hányan állnak hadilábon a számítógépek kezelésével, megdöbbentő számok hangzottak el: a magyar lakosságnak ugyanis a 40(!) százaléka számít digitális analfabétának, de ha azt néznénk, hogy hányan képtelenek a digitális tudásukat probléma megoldásra használni ez a szám még nagyobb is lehet. Az IT oktatás pedig mondhatni nemzetgazdasági érdek, hisz ez a terület fel tudja szívni a jól képzett munkaerőt. Az oktatás szintje és léptéke azonban nem csak nálunk marad el a munkáltatók igényeitől. Laufer Tamás (IVSZ) elmondása szerint 2015-re uniós szinten 1 millió IT szakember fog hiányozni. Érdemes lenne hát figyelni a jó példát mutatók rövid sorára, aki között ott találjuk például az Egyesült Királyságot. Náluk felismerték, hogy a nanotechnológia, a mesterséges intelligencia, a robotika, az ipari internet vagy épp a biotechnológia a jövőben meghatározó területekké válnak, ezért a programozást beépítették az oktatásba.

De a beszélgetés résztvevői nem csak a jövőről, hanem olyan aktualitásokról is beszéltek, mint amilyen az NSA botrány is, ami rávilágított, hogy biztonsági okokból legalább az államnak érdemes egy saját, magyar kormányzati felhőszolgáltatást használnia. Egy ilyen 2,8 milliárd forintos fejlesztés már folyamatban is van.

DEVECSAI JÁNOS

 

A tudósítás az Internet Hungary első napján, az A terem programját lezáró beszélgetés alapján készült. Alább e beszélgetés részleteit elevenítjük fel.

Pangás vagy vihar előtti csend?

Mire számítanak a piac meghatározó szereplői: elhúzódó válságra, lassú felívelésre vagy ugrásszerű növekedésre?

Mi hozhat áttörést az utóbbi években lelassult piacon? Talán épp a nagy adatrobbanás?

Szükség van-e az állam szabályozói és/vagy támogatói beavatkozására, és ha igen, hogyan?

Résztvevõk voltak: Rékasi Tibor (T-Systems), Bancsics Ferenc (MVMNet), Ferencz Gyula (Microsoft), Pataki Róbert (Magyar Telekom), Bódi Gábor (NHIT), Laufer Tamás (IVSZ)

Vezette: Baló György

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Devecsai János

Szabadúszó újságíró