Mi jelenti a legnagyobb kihívást ma egy pénzügyi vezetőnek, milyen sikermutatók mentén dolgozik, hogyan változik ez a jövőben? Milyen elkerülhetetlen lépéseket kell tennie az aktuálisan zajló átalakulási folyamatok közepette? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt 9 iparág 123 pénzügyi vezetője a PwC Magyarország 2019 tavaszán végzett online kutatása során. A megkérdezett magyarországi pénzügyi vezetők számára az elmúlt egy évben a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány, a számviteli szabályok változásai, illetve az informatikai rendszerek és az üzleti környezet dinamikus átalakulása jelentették. A következő időszakban továbbra is a figyelem középpontjában marad az informatikai rendszerek változása, e mellé társul az automatizáció mint legfőbb kihívás.
„Idén még a számviteli szabályoknak és standardoknak való megfelelés töltötte ki a CFO-k mindennapjait. Amint ennek eleget tesznek, a fókusz gyorsan átkerül jövőre az olyan égető problémák felé mint például az informatikai rendszerek változása és az automatizáció. A pénzügyi vezetők egyik legfőbb feladata az lesz, hogy ezekre megoldásokat szállítsanak” – mondta Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.
Új vezetői szerepben
Ahogy a vezérigazgatókat, úgy a pénzügyi vezetőket is foglalkoztatja, hogyan tudnának megoldást találni a fennálló szakemberhiányra. Arra a kérdésre, hogy melyik a legfontosabb módszer a csapatát érintő munkaerőhiány kezelésére, a legtöbb CFO (32%) a rugalmas foglalkoztatási formákat említette. Ezt követi a munkakörülmények javítása és az igazodás a fiatal generációk igényeihez, illetve a velük való minél előbbi kapcsolatfelvétel.
Hatékonyságnövelő lépések
A hatékonyságnövelés szinte minden pénzügyi vezető agendáján szerepel. Ennek egyik kézzelfogható eszköze a kiszervezés; tízből hét cég jelezte, hogy például a bérszámfejtést, illetve az adózási feladatokat már részben vagy egészben kiszervezték. Ezzel szemben a treasury, a belső ellenőrzés, illetve a számviteli és beszámolókészítési feladatokat többnyire még házon belül tartják.
„A pénzügyi vezetői vélemények szerteágazóak például arra vonatkozóan, hogy a területen dolgozók létszáma nő vagy csökken-e a következő években, az viszont szépen kirajzolódik a kutatásból, hogy a legfőbb célkitűzések három területre összpontosulnak: kockázatkezelés és megfelelés; vezetői készségek és megtartás, illetve hatékonyság növelése” – hangsúlyozta Balázs Gábor.
Az informatika minden megkérdezett értékelése szerint fontos szerepet játszik a pénzügyi osztály életében is. Ennek ellenére tízből átlagosan kevesebb mint három megkérdezett mondta azt, hogy van két évnél nem régebbi térképe arról, hogy jelenleg hogyan néznek ki pontosan a pénzügyi folyamatok, figyelembe véve minden informatikai változást. Az üzleti környezet, illetve a technológia dinamikus változása gyorsan elavulttá teszi a meglévő dokumentációkat és ezáltal a vezetők tudását a jelenlegi működéssel kapcsolatban, így ezeket folyamatosan frissíteni kell.
Adatalapú működés
A pénzügyi vezetők abban egyetértettek, hogy a megfelelő adatok biztosítása kulcsfontosságú a tervezés, a kockázatkezelés, valamint a döntések jövőbeni hatásainak előrejelzése szempontjából. Azonosítottak azonban olyan területeket, amelyekről úgy érzik, hogy nem rendelkeznek a szükséges információval. Alig a vezetők fele (45%) elégedett azzal, hogy milyen adatok állnak a rendelkezésére a vállalkozást fenyegető kockázatokról. Mindössze a válaszadók negyede rendelkezik olyan iparági adatokkal, amelyek lehetővé tennék a hasonló vállalatok teljesítményével való összehasonlítást.
Az adathiány elsődleges okaiként a nem megfelelő kommunikációt és az adatmegosztást (60%) nevezték meg a válaszadók. Az adatok megbízhatatlanságát szintén előkelő helyen említették, ahogy a nem megfelelő IT-infrastruktúrát is.
Automatizáció és hatékonyság A pénzügyi vezetők szerint a pénzügyi/számviteli folyamatokat a feladatok automatizálása és digitalizáció révén lehetne leginkább fejleszteni. Az információs háttér és az adatbázisok javításában szintén sokan hisznek. „Az automatizálás kulcsszerepet kap a hatékonyság növelése mellett a megfelelés biztosításában is. A jogszabályi változások okozta többletadminisztrációt - például online számlázás, EKÁER - a cégek jelentős része különböző informatikai megoldásokkal kezelte. Ennek jól látható oka egyrészt a hatékonyság növekedése iránti elvárás, valamint a megfelelő munkatársak megtalálásában rejlő kockázat” – tette hozzá Balázs Gábor.
A válaszadók 65%-a jelezte, hogy megterhelőnek érzi az adminisztrációs többletkötelezettségek (mint például KSH-Elektra rendszer, EKÁER szabályváltozások) bevezetését a társaság mindennapos működésébe. A megkérdezett CFO-k a következő területeken vezettek már be automatizált folyamatokat: áfabevallás készítése, adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás, EKÁER-bejelentések, KSH adatszolgáltatás, illetve helyi iparűzési adó és társaságiadó-bevallások készítése.
Saját helyzetüket kritikusan szemlélik a vezetők: arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát úttörőnek a digitális megoldások és az automatizálás terén a versenytársaihoz viszonyítva, csupán 4% állította, hogy „egyértelműen úttörők vagyunk”, 58% pedig az mondta, „az átlaghoz képest kicsit kevésbé vagyunk fejlettek”.
„Azt látjuk, hogy a kihívások és a folyamatfejlesztési lehetőségek listáján elsők között szerepel az automatizálás. Ugyanakkor a pénzügyek és a számvitel területén bőven van még gondolkodni való a pénzügyi vezetők számára a tekintetben, hogyan teremtsenek egy működő és hatékony rendszert, ahol az emberi munkaerő és a szoftver robotok optimális egyensúlyban dolgoznak és megfelelően szolgálják ki a szervezet igényeit” – mondta Balázs Gábor.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
