Magyarországon messze több mint tízmillió aktív mobiltelefon-előfizetés van, ezek egészen elenyésző hányadához nem tartozik mobilnet, tehát nem tévedünk sokat, ha azt mondjuk, hogy a mintegy 9,7 millió magyar állampolgárnak (sokaknak több mobilelőfizetése is van) lehet(ne) okostelefonja, vagyis mindenki a saját tapasztalatából tudja az alábbiakat - írja a tudas.hu. De hátha mégsem…
Mikor muszáj új telefont venni? Amikor tönkrement – mitől is?
Mitől megy tönkre az okostelefon? Nos, a két leggyakoribb tönkremeneteli mód a leejtés általi képernyőtörés, és a durva kezelés miatt a mobil töltőcsatlakozójának eltörése. Megemlítjük még a vízbeesést, és a farzseb-kockázatot: a meggörbülést.
A képernyőtörés ellen két módon lehet küzdeni: vesz az ember egy ún. szilikontokot (2500 – 6000 Ft) és-vagy kemény képernyővédő fóliát (2500 – 6000 Ft.)
A szilikontok rugalmas, és leejtéskor jótékonyan csillapítja az ütődéseket, kivéve, ha a telefon pontosan hassal (képernyővel) ráesik valami kemény, kiálló domborzati elemre. Ez ellen egyébként a kemény (nem műanyagfólia) képernyővédő sem véd meg teljesen – mindenesetre még egy (kettő) réteg van a képernyő és a tereptárgy között (a ragasztót is beszámítva). De ilyen behatástól a mintegy két éve kijött találmány, a tokból a leejtés hatására még a levegőben előugró rugók sem védenek – ha a domborzati elem magasabb, mint a rugók.
A súlyos képernyőtörés azonnali telefon-vásárlást von maga után, mert ettől a telefon gazdasági értelemben totálkárossá válik: a javítás, egy komplett új képernyő, annyiba kerül, amennyiért új telefont lehet kapni (majdnem).
De nemcsak totális törés van. Valamiért az ember a villamoson, metrón több nő kezében lát repedt képernyőjű készüléket, mint férfiéban. Ha nem túl sűrű a „mintázat”, és a cserepek nem állnak (nagyon) ki, érdemes ezt az állapotot egy kemény képernyővédő fóliával konzerválni – már csak azért is, hogy a mégiscsak kissé kiálló élek ne gyalulják le a használó ujjbegyeit.
Megjegyezzük, hogy a szilikontok pont annyival vastagítja meg a telefont, hogy ha maga készülék lenne ennyivel „kövérebb” a többinél, akkor kevesebben vásárolnák. A vékonysággal a gyártók inkább egymással, mint a vásárlók kegyeiért versenyeznek, ráadásul, minél vékonyabb a telefon, annál kisebb az akkumulátorkapacitás – és annál könnyebben csúszik ki az ember kezéből a pucér eszköz. Ez ellen pedig már több típusnál maga a gyártó mellékel a dobozba egy olcsó, átlátszó tokocskát – a kör bezárult.
A tápcsatlakozóval kapcsolatban legyünk hálásak az EU-nak, hogy anno kikényszerítette a szabványos dugókat, aminek következtében akárhol vehetünk akár töltőt, akár kábelt.
A micro-USB és az USB-C csatlakozók (ezek ma a leggyakoribbak) élettartamára az alkatrészgyártók 10000 csatlakoztatási ciklust garantálnak.
Ezt nyilván gépi ki-be huzogatással mérték, nem feszegetéssel, a drótnál való kirántással, földön fekvő töltés közbeni rátaposással, házigörény-rágcsálással, stb. Napi 3 rá- és lecsatlakozással a 10000-ret csaknem három év alatt érnénk el, ennyit azért nem szoktak bírni a telefonok, márpedig, ha a telefon töltőcsatlakozója kitörik a telefonból, az majdnem akkora baj, mint a képernyőtörés.
Rizsben szárítható a vízbe esett mobil
Vízbe esés alkalmával a telefon (vagy bármely akkumulátoros kézikészülék) a legtöbbször zárlat miatt azonnal, véglegesen tönkremegy. Vannak típusok, amelyeknek a teljes belsejét víztaszító lakkal vonják be, azok esetleg kibírnak annyi időt, ameddig a tulaj kihalássza. A praktikus trükk: szárítsuk ki a bajbajutottat hajszárítóval 15 cm távolságról, kézben tartva (nehogy 80 fokra melegítve ettől menjen tönkre), legalább 5 percig. Az igényesebbek berakhatják a telefont egy kiló rizsbe egy napra (tok nélkül, ha kivehető az akku, akkor szétszedve, de az akkuval együtt): a rizs száraz, a telefon nedves, a nedvet a rizs mintegy „kiszívja”.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
