Azt tudjuk és nyilvánvaló, hogy az agy vezérli a testet és annak funkcióit – kezdi írását a szerző. Ha megijedsz, vagy mondjuk izgatott leszel, akkor a pulzusod gyorsabb lesz. Igen, a gondolkodásmódoddal is hatással lehetsz az agyad működésére, a szűrőid tudod irányba állítani tudatosan. Na, de mi a helyzet visszirányban? Vajon a test is hatással van az agyra és annak működésére? A rövid válasz: igen, azért olvass csak tovább – folytatja Kolozsi István.
Biofeedback
Ezt a folyamatot nevezik biofeedbacknek. Avagy biovisszajelzésnek. Annyi az egész, hogy az agy megváltoztatja tevékenységét attól függően, hogy mit tesz a test. Az agyad a bolygóidegen keresztül (is) folyamatosan kap visszajelzést a testtől a pulzusodról, a légzésedről, az emésztésedről, és egyéb test funkciókról, amihez valamiféle érzelmi komponens kötődik. Azzal, hogy a testtartásod megváltoztatod, ellazítod az arcizmaid, lelassítod a légzésed, jelentős változásokat idézel elő az agyadban, így hatást fejthetsz ki a stresszre, a gondolataidra, a hangulatodra. Gyakran rövid ideig tart a hatás, de ha tudatosan és rendszeresen alkalmazod, akkor jelentős változásokat is elérhetsz. Pontosan ezért működik a jóga is.
A depressziós embereknél megfigyelhető a zárkózott, összehúzott testtartás, a negatív arckifejezés, a megnövekedett izomfeszülés, a metronóm pontosságú pulzus. A pulzusszám bizony komoly hatással bír a hangulatodra. Az a jó, ha picit variálódik, néhol egy kicsit gyorsabb, néhol kicsit lassabb a szívverés. Éppen ezért, ha rossz hangulatban vagy, már az is kimozdíthat, ha hirtelen arcon pocsolod magad hideg vízzel.
Sorra veszem milyen eszközökkel élhetsz, ha manipulálni akarod magad.
Mosolygás
A kedvenc és általam is gyakran alkalmazott módszer a mosolygás. Hoppá! Fogadjunk, sose gondoltad volna. A klasszikus 1988-as kísérletben három csoportot alakítottak ki. Az első csoportban az alanyok a szájukba vettek egy ceruzát, de úgy, hogy a fogukkal haraptak rá két oldalt, és az ajkuk nem érhetett a cerkához. A második csoport tagjai az ajkai közé vette a ceruzát, míg a harmadik csoport szimplán a kezébe fogta. Ez utóbbi volt a kontroll csoport. Ha az ajkaid közé veszed a ceruzát, akkor lehetetlen mosolyogni, míg a fogak között tartva ugyanazok az izmok dolgoznak mint, amikor mosolyogsz. Rajzfilmet néztek az alanyok, és értékelték, hogy az mennyire vicces számukra. Az első csoporttól kapta a rajzfilm a legviccesebb értékelést, míg a második csoport adta a legrosszabbat, és a kettő között helyezkedett el a kontroll csoport.
Egy másik kutatásban az alanyok érzelmeket kifejező arcok sorozatát nézték, miközben arra kérték őket, hogy emeljék fel a szájuk sarkait (mosoly – nagy járomcsonti izmok), illetve húzzák össze a szemöldöküket (mogorva). A „mosolygós alanyok” sokkal barátságosabbnak ítélték az arckifejezéseket, mint a „mogorvák”.
Ergo, ha mosolyogsz, akkor egyrészt a hangulatodon javítasz, derűlátóbb leszel, továbbá pozitívabb érzelmeket érzékelsz másokban, ami szintén visszacsatol a hangulatodra.
A szerző további tanácsait blogbejegyzéséből ismerhetik meg!
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!