Az Infotér Nonprofit Kft. által 2016. április végén rendezett PharmaInfoTech konferencia résztvevői a magyar egészségügy történetének egyik legnagyobb horderejű változását várják az elektronikus egészségügyi rendszer bevezetésétől. Hamarosan minden egészségügyi dokumentum bárhol, bármikor elérhetővé válik az avatottak számára, és mi magunk is betekinthetünk betegadatainkba. Sőt, néhány hónapon belül elektronikus vényen írják majd fel a gyógyszereinket.
A Medical Tribune nemzetközi ágazati szaklappal közösen rendezett konferencián a fejlesztést vezető szakemberek és ágazati szakértők ismertették az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetésének részleteit és várható hatásait. Az e-egészségügy mindennapokba ültetésével ugyanis az egészségügyi adatok kezelése, elemzése, vagyis magának az ellátási rendszernek az információs háttere megérkezik a XXI. századba.
Ez pedig korántsem a távoli jövőt jelenti, hanem pár hónapos távlatban elérhetővé válik mindannyiunk számára. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által közel 10 milliárd forintos, részben uniós forrásból megvalósított informatikai fejlesztése ugyanis már lezajlott. Most folyik a tesztelése a bevont intézményekkel. Mára szinte valamennyi, az élesítéshez szükséges jogszabálymódosítás megtörtént, néhány rendelet elfogadása a következő hetekben-hónapokban várható.
Az idei év végétől szabad csatlakozást biztosítanak az intézményeknek, 2017-ben pedig minden egészségügyi szolgáltatónak kötelező lesz használni az e-egészségügyi rendszert. Ekkortól tehát valamennyi ágazati szereplő természetesen célhozkötötten és maguk az állampolgárok is betekintést nyerhetnek az ellátásaikkal kapcsolatos betegadatokba. Ezáltal a kórelőzményektől a korábbi leleteken keresztül a felírt gyógyszereken át a zárójelentésekig valamennyi, az adott beteggel kapcsolatos egészségügyi dokumentum elérhetővé válik az aktuális kezelőorvos számára.
Adatok: bizalmas kérdés
A rendszer sarkalatos pontja az adatok bizalmas kezelése. A jogszabályoknak megfelelően a rendszer ezért nagyon szigorúan kezeli majd a személyes adatokat. Az ügyfélkapun keresztül minden állampolgár megtilthatja, hogy az egészségével és ellátásaival kapcsolatos adatokat központilag tárolják. Viszont ha valaki él a rendszer adta lehetőséggel, szabadon meghatározhatja azok körét és azokat az eseteket, amelyekben az ellátásban részt vevő személyek hozzáférhetnek az adataihoz. Akár saját kezelőorvosa nevét is megadhatja, vagy épp azt, hogy mondjuk egy esetleges életmentő beavatkozás során ki és milyen mélységben ismerhesse meg korábbi dokumentumait. Vagyis a 2016. június elsején mindenki számára hozzáférhetővé váló digitális önrendelkezés rendszer biztosítja, hogy csak az általunk megválasztott körben és esetekben, meghatározott céllal ismerhessék meg szenzitív adatainkat.
Hamarosan eReceptet ír fel az orvos
2017 szeptemberétől lesz használható az eRecept. Ettől kezdve a háziorvos, a kórházi kezelőorvos és a gyógyszerész mind egyazon rendszeren belül, elektronikusan állítja ki és kezeli a vényeket. De az átállás során az új rendszerben is megtartják a megszokott papír alapú recepteket is. Ettől pontosabb gyógyszerelést, hatékonyabb gyógyszerfelhasználást, gyorsabb információáramlást és a gyógyszerkasszában felgyülemlő adatok mélyebb megismerését és analizálását várják a szakemberek, ami nagyban javíthatja a gazdálkodás hatékonyságát is.
Floppy
Az egészségügyben értelemszerűen több évtizednyi betegadatot, ellátási dokumentumot kezelnek – jellemzően azonban papíralapon vagy elavult számítógépeken, egymástól elkülönülten. Ismert nem régi eset, amikor a betegadatokat zsákokban tárolták. Előfordult az is, hogy a korábbi kartonokat ugyan felvitték egy számítógépre, de azok csak a szép emlékű hordozható floppykon volt elmentve, amik az intézmény felújítása során egyszerűen elvesztek...
Nem meglepő, ha Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke a konferencián azt mondta, a kórházi dolgozók adminisztrációs terheinek csökkenését, az információáramlás könnyebbé válását és így az ellátás hatékonyságának növekedését is várja az új rendszertől.
Dr. Imre László ÁEEK főosztályvezetője szerint az évtizedek során felhalmozódott információtömeg világviszonylatban is egyedülálló és valóban Big Dataként kell nevezni, azonban az óriási információtömegben rejlő lehetőségeket eddig nem sikerült megfelelően kiaknázni. A szakember úgy véli, a jelentős mennyiségű adat csak a mostani fejlesztésnek köszönhetően áll össze egységes, több irányból lekérdezhető és elemezhető halmazzá, akár a mostani felhőalapú eléréssel tértől függetlenül és real time módon.
Dr. Máté Attila, a konferenciát szervező INFOTÉR eHealth munkacsoportjának vezetője szerint az e-egészségügyben életbe lépő változások már viszonylag rövid időn belül jelentős előrelépést hoznak mikro és makro szinten is. Szerinte az betegek szintjén először érzékelhető egyik legfőbb előny az lehet, hogy gyorsabbá, pontosabbá és követhetővé válik a betegellátás. A bevezetésre kerülő információtechnológiai eszközökkel megtámogatott egészségüggyel csökkenthető az információhiány, mérsékelhetőek a párhuzamos vizsgálatok száma, a betegutak lerövidülhetnek, az ellátás hatékonyabbá válhat: a beteg gyógyulási esélyei pedig javulhatnak. Ágazati szinten ugyanakkor a modellezhetőségben rejlő lehetőségek rejtnek eddig nem látott potenciált: az egész egészségügyben összekapcsolt információtömeg analizálása révén felmérhető, hol van lehetőség a módosításra, hol van szükség esetleges beavatkozásra az ellátórendszeren belül, és a változtatások hatása is jól kiszámítható, visszamérhető. A szakember szerint a konferencián részt vevő előadók egyöntetűen az ellátás racionalizálását, a hatékonyság növelését és hosszabb távon az ellátási költségek csökkentést remélik a következő hónapokban élesített üzemmódba lépő EESZT nevű központi rendszertől.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
