Mutatjuk az Apple eredeti logóját!

Mutatjuk az Apple eredeti logóját!
És közben azért elmeséljük azt is, hogyan pofátlankodta be a céget Steve Jobs az ipar világába egy „sajtpapírral”. Folytatásos sorozatunk második része, jó olvasást!

Az előző részben megnéztük, hogy jutott el a két Steve (Jobs és Wozniak) a gyerekes csínytevésektől az Apple megalapításáig, most pedig folytatjuk a történetüket.

Miért választották az Apple nevet?

Ebből később több kellemetlenségük is adódott, mivel az általuk választott név igen csak hasonlított a Beatles kiadójaként is működő Apple Corps-ra, bár ebben semmi szándékosság nem volt. Wozniak erről azt mondta egy a Byte magazinnak 1984-ben adott interjújában, hogy az ötlet Jobstól származik, aki „elég sokat dolgozott akkoriban az oregoni gyümölcsöskertekben és azt hiszem onnan ugorhatott be neki a név, hogy arrafelé elég sok volt az alma, de az is lehet, hogy csak úgy simán eszébe jutott. Akárhogy is, utána sokáig gondolkodtunk mindketten, de egyikőnk sem tudott jobb nevet kitalálni azután, hogy szóba került az Apple.”

Jobs könyvében úgy ír erről, hogy akkor találta ki a nevet, amikor visszatért egy almaföldről és rögtön arra gondolt, hogy azért lenne remek név az Apple, mert vicces, szellemes és egyáltalán nem félelemkeltő. Az ötlet azért lehetett még vonzó, mert a-betűvel kezdődött, így nagy valószínűséggel mindenféle lista elejére kerülhettek vele.

Az első Apple logó

A név eredetére van még néhány magyarázat, ezek közül a legvalószínűbb az, hogy a legenda szerint Newtont is egy alma ihlette meg a gravitációval kapcsolatban, amikor az a fejére esett. Ezt igazolja az is, hogy a cég első logója egy a műfajhoz képest igen körülményesen megrajzolt kép volt az almafa alatt elmélkedő 17. századi angol polihisztorról.

Később, amikor már a logó elnyerte a ma is ismert „harapott alma” formáját, társult hozzá egy új eredettörténet is, eszerint a rajz voltaképpen tisztelgés az Enigma kódját feltörő néhai Alan Turing előtt, aki egy ciánnal beoltott almával lett öngyilkos. Bár ezt a verziót a logó tervezője, Rob Janoff szép városi legendának tartja.

Felmerült továbbá a cégérben előforduló bibliai utalás is, hiszen az Ószövetségben az első emberpár által elfogyasztott tiltott gyümölcs egy alma volt, és a kiharapott darab szimbolizálhatja magát a megszerzett tudást is.

Az Apple eladása

Kezdetben az összes számítógépet Woz építette saját kezűleg és alig akart többet kérni értük, mint amennyi a gyártási költsége volt a gépeknek, ám Jobsnak ennél nagyratörőbb tervei voltak. Összehozott egy megállapodást a Mountain View-i (California) Byte Shoppal, hogy leszállítanak nekik 50 számítógépet, darabját 500 dollárért. Ez azt jelentette, hogy miután a cég is rápakolta a hasznát, egy gép ára 666 dollár és 66 centre jött ki. A fáma szerint Wozniaknak tetszettek az ismétlődő számok és lövése sem volt a Jelenések könyvében szereplő fenevad jeléről.

Amikor még az Apple-nek nem volt pénze alkatrészekre

A Byte Shop meglehetősen sokat kockáztatott ezzel az üzlettel, mivel az még hagyján, hogy az Apple egy teljesen ismeretlen márka volt a piacon, de a gépekből nem volt túl sok készen, és a feltörekvő cégnek nem igazán voltak forrásai arra, hogy időre teljesíteni tudja a megrendelést. Az Atari, Jobs munkahelye, értelemszerűen pénzt kért volna minden alkatrészért, a bank nem volt hajlandó erre hitelt adni és még az egyik barátjuk édesapjának az 5000 dolláros felajánlása sem volt elegendő a költségek kigazdálkodására.

Steve Jobs és a sajtpapír

Végül a Byte Shop megrendelésének dokumentumaival tudták elsimítani a problémát. Jobs a rá jellemző pimaszsággal fogta ezt a papírt és beballagott vele a Cramer Electronics épületébe és meggyőzte az üzletvezetőt, hogy hívja fel a Byte Shop tulajdonosát, Paul Terrelt, hogy igazolja le a megrendelést.

Paul Terrell, a Byte Shop alapítója

Terrel akkor épp egy konferencián volt, ahol bemondták a hangosbemondóba, hogy sürgősen keresik telefonon. Az üzletvezető akkor elmondta neki, hogy itt van két szakadt kölyök és egy Byte Shopos megrendelést lobogtatnak a kezükben, majd megkérdezte, hogy a megrendelés valódi-e? Terrel leigazolta, hogy igen, mire a Cramer 30 napra meghitelezte Jobsnak az alkatrészeket.

(via Macworld)

(Szolgálati közlemény: mégsem szerdánként fogunk jelentkezni a cikksorozattal, hanem össze-vissza, tessék csak a többieket is olvasgatni:)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!