Mit jelent valójában az innováció?

Mit jelent valójában az innováció?
Nyers adatokból valódi üzleti értéket lehet létrehozni, de hogyan?

A gazdasági tanácsadói szolgáltatások területén is munkahelyteremtő hatású a robotizáció. A hagyományos feladatok lényegében megszűntek, de a munkahelyeket új tartalommal tölti meg, hogy a korábban elhanyagolt nyers adatokból üzletileg hasznos információt lehet létrehozni – hangzott el a KPMG mai sajtótájékoztatóján. A feldolgozott információ iránti kereslet óriási, így a cégnél ma nem kevesebben, hanem jóval többen dolgoznak, mint korábban.

A digitializáció és a robotok munkaerő-egyenlegre gyakorolt hatása inkább pozitív – derült ki a KPMG, a világ egyik vezető audit- és tanácsadó cége sajtótájékoztatóján. A társaság 22 milliárdos forgalmú magyar vállalatánál ma a könyvvizsgálati részlegen is jóval többen dolgoznak, mint néhány évvel korábban, miközben lényegében megszűnt a manuális adatfeldolgozás. Minden információ digitális - és úgy is dolgozzák fel, de nem csak emberek, hanem erre a célra fejlesztett adatfeldolgozó algoritmusok és robotok is részt vesznek a folyamatban.

Kiszervezés, automatizálás, sztenderdizálás

Gyarapodott az álláshelyek száma is, amely Robert Stöllinger vezérigazgató szerint éppen a digitalizáció nyomán keletkező új igények felismerésének, a szisztematikus fejlesztéseknek, a technológia gyors implementálásának és az erre épülő innovációnak az eredménye. Öngerjesztő folyamat ez, amely jól illeszkedik abba a globális megatrendbe, amely szerint a vállalatok a bonyolultabb, de nem alaptevékenységeiket igyekeznek kiszervezni szakértő szolgáltatókhoz, miközben a rutinfeladatoknál az automatizálás, sztenderdizálás, központosítás hármasa jellemző.

Az automatizáció terjedése a hagyományos területeken belül elsősorban azt a változást hozta magával, hogy egyre inkább csökken a manuális munkák szerepe – és köszönhetően az algoritmusoknak, szoftvereknek, szenzoros és hálózati rendszereknek - az emberek egyre magasabb hozzáadott értékű és komplexebb munkát képesek végezni.
„Úgy látjuk – ügyfeleinknél és a KPMG-n belül is – hogy a cégek nagyságrendekkel több technológiai folyamatot és megoldást használnak, mint akár néhány évvel ezelőtt, mégis egyre nagyobb szükség van az emberi munkára. A több feldolgozott adat ugyanis lehetőséget teremt további, eddig nem elérhető szolgáltatás megvalósítására is. A KPMG tavaly 10%-kal növelte árbevételét Magyarországon, miközben 120 fővel 1200 felé emelkedett a dolgozók száma is, továbbá 2 robot is munkába állt” – mondta el a KPMG vezérigazgatója.

A KPMG több mint 150 éve foglalkozik adatelemzéssel – ez idő alatt számos dolog ment át forradalmi változáson, de állandó feladattá az vált, hogy a tanácsadó az összes rendelkezésre álló innovatív technológia közül legyen képes kiválasztani ügyfele számára a legjobbat, és segítsen integrálni azt - nemcsak technológiai, hanem szervezeti és üzleti szempontból is. Tegye ezt úgy, hogy egyszerre értse az üzlet és technológia nyelvét és jó „tolmácsként” tudjon jelen lenni a folyamatokban.

Rutinmunkák helyett komplex üzleti elemzés

Rózsai Rezső, a KPMG auditrészlegének vezető partnere az átalakulást így írta le: „Régen a pontos adatrögzítés adta a könyvelők munkájának nagy részét, sok ezer ember végezte – lényegében ugyanazokat – a rutinfeladatokat. Minimális volt a technológiahasználat, korlátozottan lehetett az adatokat elemezni, szinte kizárólag csak az alapfunkciók valósultak meg, de nem is volt valódi ügyféligény ennél többre. A digitalizációval a könyvelési rutinfeladatokat már gépek végzik, ideális esetben az adatok soha nem is léteznek fizikai formában (számla), a rögzítés és feldolgozás valós időben történik, helytől függetlenül.

Mindez megnyitja a teret a magasabb szintű üzleti outsourcing előtt. A globális vállalatok így valódi kontrollt képesek gyakorolni teljes folyamataikon, a leíró adatbázisok mellett pedig megjelennek a sokrétű trendelemzések és prediktív analitikák is. Egyre inkább nő az igény a magas hozzáadott értékű, döntés-előkészítő információkra, miközben az alapműködés is átláthatóbb és hatékonyabb. „Nemzetközi és hazai fejlesztésű szoftvereinkkel az előző évhez képest úgy növeltük itt a KPMG-ben az elkészített adóbevallások számát a duplájára, hogy közben a bevallásokra fordított idő 20%-al csökkent” – támasztotta alá a fentieketBeer Gábor, a KPMG adó- és jogi részlegéért felelős partnere.

Tradicionális területek digitalizációja: banki és jogi szektor

A digitális transzformáció új igényeket generál olyan hagyományos területeken is, mint a jogi vagy a banki világ. Dr. Taksz Ildikó, a KPMG pénzügyi szektorért felelős partnere szerint, mint közismert, a bankszektor egy inkább konzervatívnak mondható világ, ahol a folyamatokat a biztonságra való törekvés és az erős állami szabályozás határozza meg. A bankrendszertől - ilyen módon – nem elsősorban a gyors technológiai átalakulást, hanem inkább egyfajta masszív, robosztus, de szisztematikus, lassú fejlődést várhatunk el. A banki trendek közül az egyik legfontosabb, hogy a számlainformáció összesítő (AISP) és innovatív fizetési szolgáltatók (PISP) megjelenésével és fejlődésével elindul a szektor kommoditizálódása, vagyis „közművesedése”. Mindez oly módon történik, hogy ezzel párhuzamosan például a fiatalabb generáció már nem is ügyfélnek, hanem sokkal inkább felhasználónak tekinti magát ezen ágazatban is.

Dr. Tóásó Bálint, a KPMG ügyvédi irodájának (KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda) irodavezető partnere a jogi terület digitalizációjával kapcsolatban elmondta, hogy ma még igazából nincsen olyan gépi tanulás vagy mesterséges intelligencia megoldás a piacon, amely képes lenne a komplexebb emberi munkát teljes mértékben kiváltani a jogi szakmában, akármennyire is divatos a robotjogász fogalma.

Mindeközben persze az említett adatgazdasági trendek a jogi területen is érvényesek: a komplex és többszintű problémák is gyorsabban, szélesebb körben átláthatóak, a jogi folyamatok megoldási ideje és a hozzá kapcsolódó költségek pedig jelentősen csökkenhetnek.

Kevesebb dolguk persze a jogászoknak sem lesz: a digitalizáció egy teljesen új korszakot nyit a XXI. század olajáért, az adatokért folyó küzdelemben, amelynek első komoly ütközete a GDPR- bevezetéssel alig fél év múlva nálunk is elkezdődik. Dr. Tóásó Bálint szerint jelenleg kevés vállalat van felkészülve magabiztosan az új szabályozásra, noha a digitális világ vadnyugati hangulatának minél hamarabb véget kellene vetni és átláthatóbbá, továbbá kiszámíthatóbbá tenni az adatgazdaság működését.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!