Ha valami ingyen van, te magad vagy az áru - tartja az IT-s népi bölcsesség. S valóban, a neten kínált ingyenes szolgáltatásokért a felhasználók adataikkal fizetnek. Tim Cook, az Apple első embere szerint a technológiai cégek “gondosan összegyűjtik, szintetizálják, majd eladják felhasználóik adatait”. Cook szerint “ezek a személyes adatokból álló adathegyek csak arra jók, hogy még gazdagabbá tegyék azokat a vállalatokat, amelyek összegyűjtik őket”.
Cook persze nem nevesítette ezeket a vállalkozásokat, de nem nehéz kitalálni, hogy a Facebookról és a Google anyavállalatáról, az Alphabetről beszélt.
Persze az Apple-t sem kell félteni, ő meg abból él, hogy prémium árat szab a termékeiért. A két nagy, a Facebook és a Google viszont a hirdetéseket zabálja fel a piacon. A történet azonban nem arról szól, hogy a tech óriások milliárdos tulajdonosai civakodnak egymással. Az ingyenes termékekre épülő netes üzleti modell számos probléma forrása. A Google-t, a Facebookot és a Twittert, amelyek bevételük több mint 80 százalékát hirdetésekből szerzik, gyakran vádolják azzal, hogy toxikus tartalmakat terjesztenek, és megsértik a magánszféra szentségéhez való jogot. Ők viszont azzal vágnak vissza, hogy a szoftverekből, hardverekből és szolgáltatásokból élő Microsoft és Apple ugyanazt csinálja, csak szép csendben, kevesebb botránnyal.
De nézzünk egy kicsit a dolgok mögé! Miért számít egy termék ára? Az ár azt mutatja meg, hogy a piac hogyan értékeli az adott terméket. Az elkérhető ár jelzi a termék vagy szolgáltatás előállítójának, hogy mennyit invesztálhat abba. Az ár jelzi azt is, hogy a fogyasztó pénztárcája éppen mennyire van tele. Az ingyen adott termék vagy szolgáltatás félredobja ezt az évezredek alatt kialakult összefüggésrendszert. Ha mennyiségekről beszélünk, az ingyenes termék álom. Ha a minőségről, akkor viszont rémálommá válik.
A neten persze sok minden van ingyen. A Wikipédia például az önzetlenség példaképe – már az a része, amelyet nem hivatásos manipulátorok és vállalati pr-esek írnak. Számos olyan termék is van, amelyek belépő szinten ingyenesek, de a prémium szolgáltatás után már fizetni kell értük – jó például szolgálnak erre a vírusirtók.
Az ingyenes modell tipikus esetei azonban a keresőprogramok és a közösségi média. A nagy látogatottság nagy hirdetési nézettséget generál. Az ingyenesség garantálja az olcsó elérést. A hatékonyság érdekében a reklámokat személyre szabják, ehhez azonban minél többet meg kell tudni az ügyfélről. A mennyiség tehát szemben áll a szolgáltatás minőségével és a magánszférához való joggal. A novekedes.hu teljes cikke itt érhető el.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!