Minden egyes internetező súlyosan megfizeti az ingyenesség árát

Minden egyes internetező súlyosan megfizeti az ingyenesség árát
Attól mert valami ingyenesnek tűnik, még nem biztos, hogy az is. Apple, Google, Facebook.

Ha valami ingyen van, te magad vagy az áru - tartja az IT-s népi bölcsesség. S valóban, a neten kínált ingyenes szolgáltatásokért a felhasználók adataikkal fizetnek. Tim Cook, az Apple első embere szerint a technológiai cégek “gondosan összegyűjtik, szintetizálják, majd eladják felhasználóik adatait”. Cook szerint “ezek a személyes adatokból álló adathegyek csak arra jók, hogy még gazdagabbá tegyék azokat a vállalatokat, amelyek összegyűjtik őket”.

Cook persze nem nevesítette ezeket a vállalkozásokat, de nem nehéz kitalálni, hogy a Facebookról és a Google anyavállalatáról, az Alphabetről beszélt.

Persze az Apple-t sem kell félteni, ő meg abból él, hogy prémium árat szab a termékeiért. A két nagy, a Facebook és a Google viszont a hirdetéseket zabálja fel a piacon. A történet azonban nem arról szól, hogy a tech óriások milliárdos tulajdonosai civakodnak egymással. Az ingyenes termékekre épülő netes üzleti modell számos probléma forrása. A Google-t, a Facebookot és a Twittert, amelyek bevételük több mint 80 százalékát hirdetésekből szerzik, gyakran vádolják azzal, hogy toxikus tartalmakat terjesztenek, és megsértik a magánszféra szentségéhez való jogot. Ők viszont azzal vágnak vissza, hogy a szoftverekből, hardverekből és szolgáltatásokból élő Microsoft és Apple ugyanazt csinálja, csak szép csendben, kevesebb botránnyal.

De nézzünk egy kicsit a dolgok mögé! Miért számít egy termék ára? Az ár azt mutatja meg, hogy a piac hogyan értékeli az adott terméket. Az elkérhető ár jelzi a termék vagy szolgáltatás előállítójának, hogy mennyit invesztálhat abba. Az ár jelzi azt is, hogy a fogyasztó pénztárcája éppen mennyire van tele. Az ingyen adott termék vagy szolgáltatás félredobja ezt az évezredek alatt kialakult összefüggésrendszert. Ha mennyiségekről beszélünk, az ingyenes termék álom. Ha a minőségről, akkor viszont rémálommá válik.

A neten persze sok minden van ingyen. A Wikipédia például az önzetlenség példaképe – már az a része, amelyet nem hivatásos manipulátorok és vállalati pr-esek írnak. Számos olyan termék is van, amelyek belépő szinten ingyenesek, de a prémium szolgáltatás után már fizetni kell értük – jó például szolgálnak erre a vírusirtók.

Az ingyenes modell tipikus esetei azonban a keresőprogramok és a közösségi média. A nagy látogatottság nagy hirdetési nézettséget generál. Az ingyenesség garantálja az olcsó elérést. A hatékonyság érdekében a reklámokat személyre szabják, ehhez azonban minél többet meg kell tudni az ügyfélről. A mennyiség tehát szemben áll a szolgáltatás minőségével és a magánszférához való joggal. A novekedes.hu teljes cikke itt érhető el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!



Címkék: Apple, google, Facebook