A generatív mesterséges intelligencia a gépi tanulás egyik különleges formája, amely képes új tartalmakat előállítani. Fehér Katalin szerint ez a technológia „gyökeresen megváltoztathatja a kreatív iparágakat, de az átláthatóság és az adatvédelem alapvető fontosságú, ha a társadalom bizalmát meg akarjuk nyerni.” A kutató kiemelte, hogy az MI nem csupán az iparban, hanem olyan alapvető szférákban is változásokat hozhat, mint az oktatás és az egészségügy. „A generatív MI segítségével az oktatásban új, személyre szabott tanulási lehetőségeket nyithatunk meg. Amennyiben valaki szeretne bizonyítványt szerezni, a generatív MI segítségével akár 62%-kal növelhető a teljesítmény azáltal, hogy személyre szabott rendszert biztosít” – fogalmazott az előadó, majd hozzátette, hogy az üzleti szférában is számos területen segíthet az innovációban. „A marketing, a reklámkampányok és a termékfejlesztés szintén rengeteget profitálhat ebből a technológiából, hiszen képes új módon bevonni és megszólítani a közönséget.”
Az előadó azonban felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a technológia fejlődésével egyre fontosabbá válik az etikus felhasználás kérdése, különösen a tartalomhamisítások és a manipuláció elkerülése érdekében: „Az etikai keretek megteremtése nemcsak a felhasználók biztonsága érdekében szükséges, hanem azért is, hogy az MI valóban pozitív társadalmi hatással bírjon.” Továbbá elmondta, hogy „a jövőt tekintve ebben a generatív mesterséges intelligencia-környezetben radikális optimizmus van.” Egyre erősebben jelenik meg az a narratíva, hogy ez a technológia jobbá teheti a társadalmat, optimalizálhatja a rendszereket és finomhangolhatja az üzleti érdekeket is.
A szakember szerint az MI etikus és átlátható használatához elengedhetetlen a szigorúbb szabályozás és az etikai normák kidolgozása. „A generatív MI jövője abban rejlik, hogy képesek vagyunk-e fenntartható és etikus módon integrálni a mindennapi életbe” – emelte ki Fehér Katalin, aki szerint a technológia megítélése és társadalmi elfogadottsága azon múlik, hogy mennyire képesek az emberek bízni abban, hogy az MI használata biztonságos. Hangsúlyozta, hogy „a bizalomépítés nem csupán technológiai, hanem társadalmi feladat is, amely minden szereplőtől, legyen az kormány vagy magáncég, komoly felelősséget követel meg.”
„A jövőben jelentős, de kevésbé radikális változások várhatók, például a kvantum és az AI áttörése együtt. Ezeknek az integrációjához azonban jelentős befektetések szükségesek" – mondta el az előadó, majd kiemelte, hogy a fekete hattyúk valóban itt vannak, és érdemes nem csak az optimizmus felől megközelíteni a témát. „A tervezhetőség mellett mindig az úgynevezett gyenge jeleket is vegyük észre, és akkor inkább megjósolhatók a fekete hattyúk is.”
A szakértő azzal az útravalóval zárta az előadását, hogy gondolkodjanak el a hallgatók a generatív MI társadalmi hatásain. „Gondolkozzunk el azon, hogy mi történik a kreativitással, mi történik a polarizációval, mi történik egy profitcsúszdán, ha csak az innovációt vagy a szabályozást vesszük előre. Mi lesz az etikával, ha úgy csiszolunk a rendszeren, hogy kontraproduktív lesz, vagy pozitív diszkriminációt alkalmaz? Tehát valami új normát, új szkepticizmust próbálnak most a különböző tudományos és üzleti narratívákba behozni.”
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
