2019 májusában mélyen felkavarta a közvéleményt a Hableány sétahajó elsüllyedése, különösen a 28 áldozat halála. Az alig 7 másodperc alatt elsüllyedő hajó mentésében a legnagyobb nehézséget a Duna erős áramlása mellett az okozta, hogy a zavaros vízben a mentésben segédkező búvárok alig láttak - írja a hvg.hu.

A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karán 2022 januárjában új kutatási projekt indult dr. Cserey György szakmai vezetésével, aminek célja az áldozatok felkutatását és mentését rossz látási viszonyok között is lehetővé tevő rendszer megvalósítása.

A vízi katasztrófavédelemben jelenleg ún. szonárokkal (hanglokátorokkal) térképezik fel a tavak, folyók és tengerek domborzatát. Nagyobb mélységek és erősebb szennyezettség esetén ezeket a szonárral készült felvételeket mutatják meg a búvároknak, akiknek ezután a vízben emlékezetből kell navigálniuk. Ez rendkívül veszélyessé és lassúvá teszi a mentést. Szükség lenne arra, hogy a búvár mentés közben folyamatos és friss képi információval rendelkezzen az érintett területről, objektumról.

Már léteznek olyan információs technológiai eszközök, melyek esetében a felhasználó a virtuális objektumokat valóságosnak érzékeli a 3D-ben való megjelenítésnek köszönhetően. A nehézség a 3D-s valóság és a virtuális tér illesztésében rejlik. Az erősen szennyezett víz szürkén kavargó látványát szinte nem, vagy csak részlegesen lehet illeszteni a virtuális információkhoz. A fejlesztés alatt álló rendszerrel kapcsolatban elvárás az is, hogy a virtuális látvány megfelelően mutassa (távolságérzet és orientáció szerint) a búvár számára a 3D térképet, és ha a búvár helyzetet változtat (elmozdítja a fejét vagy elsodródik), a virtuális látvány is ennek megfelelően változzon. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!