Mesterséges intelligencia: fekete hattyú vagy előre látható jövő?

Mesterséges intelligencia: fekete hattyú vagy előre látható jövő?
Mi rejlik a fekete hattyú metaforája mögött? Ez a kép azokra a technológiákra utal, amelyek előretörését nem lehetett korábban sejteni, és mégis: a trendeket elemezve láthatjuk, hogy már régóta készülődtek a háttérben. Rab Árpád jövőkutató szerint ilyen fekete hattyú a mesterséges intelligencia is, ami azonban előrelátható és megérthető azoknak, akik kellően figyelnek. A kihívás felismerni a jeleket, és felkészülni a technológia által hozott változásokra. Erről beszélt a 25. Internet Hungary-n tartott előadásában.

“Lehet, hogy a fekete hattyúkat nem látjuk előre, de a környezetüket és a trendeket igen. Másrészt az új kiskacsákat látjuk, akikből majd a fekete hattyúk lesznek. Ahhoz, hogy megértsük egy fekete hattyú jelenséget, meg kell érteni a trendeket, de még inkább a jövő problémáit” - kezdte a jövőkutató.

“Amikor a jövő fekete hattyúit képzeljük el, látnunk kell, mik azok a problémák, amik 10-15 év múlva az embereket feszítik majd, és hol lesz a fókusz a fejükben” - mondta Rab Árpád, majd rámutatott: a világ felgyorsulása és a gazdasági, társadalmi folyamatok komplexebbé válása az emberiség létszámának növekedésével is összefügg.

“Az az érzésünk, hogy jönnek a különféle technológiai démonok, a fekete felhők a sarokból. Az emberiség egyszerre reagál: előrántja a lángoló kardot, megérti, pénzt csinál belőle, elbukik, majd utána jön egy újabb technológia, és megint megvívjuk a csatát. Pedig ez nem így van. Körülbelül az 1880-as években kezdtük el az életminőséget javító gépek nagy mennyiségű gyártását. Ez hatalmas siker volt, megdupláztuk az élettartamot. Hirtelen nagyon sokan lettünk, egy zárt rendszerben nagyon sok ember jelent meg. A világ tehát nem azért gyors és szilánkosodott, mert használjuk a technológiát, hanem azért, mert sokan lettünk és meggazdagodtunk, és a technológiát használjuk arra, hogy ezeket a helyzeteket megoldjuk” - emelte ki a jövőkutató.

A sokoldalú személyi asszisztens

Rab Árpád elmondta, az MI fejlődése három szinten zajlik: létezik a szűk MI, ami specifikus feladatokat old meg, a generális MI, ami több funkciót is ellát, és a funkcionális MI, ami iparágakra szabott megoldásokat kínál. A generális MI használata különösen fontos, mivel ez már nem csak egy-egy feladat elvégzésére korlátozódik, hanem komplexebb feladatok menedzselésére is alkalmas.

“A cél az, hogy három éven belül 15 milliárd funkcionális AI legyen. Az egyikkel gyógyítok, vagy idősotthonban embereket támogatok, a másikkal önvezető autót vezérelek látássérülteknek és így tovább. Ezek jönnek most. A következő trend, amiből biztos, hogy több fekete hattyú fog kiszakadni, hogy most már memóriája is van az MI-nek. Így minél többet használjuk, annál inkább a személyes asszisztensünkké válhat. Gondoljuk végig: eddig volt egy 6-8 éves emberünk, akinek üres volt a feje, és mindent visszamondott. Most meg lesz egy olyan emberünk, aki mindenre emlékszik, és lassan egyetemista.”

Rab szerint a mesterséges intelligencia jelenlegi használata még nem teljesen kiforrott, és sok vállalat nem aknázza ki a benne rejlő lehetőségeket. Ez különösen igaz a B2B szektorban, ahol a technológia még nem integrálódott teljesen a vállalati struktúrákba. Az MI használata nem az emberek munkájának helyettesítésére szolgál, hanem arra, hogy segítse őket a hatékonyabb munkavégzésben és a komplex feladatok megoldásában. “A mesterséges intelligencia, a generatív MI a leggyorsabban terjedő technológia a magyar társadalomban. Most a magyar társadalom 24 százaléka használja, mégsem élnek vele jól sem a cégek, sem az egyének. Érdemes megkülönböztetni, hogy létezik képességpótló és képességjavító technológia, és el kell döntenünk, hogy valamihez értünk, vagy sem. Ez nagyon egyszerűnek hangzik, de igényli az őszinteség rituáléját mind a cég, mind a munkavállalók részéről” - hangsúlyozta.

Rab arra is rámutatott, hogy az MI növeli a termelékenységet és csökkenti a költségeket, ami hosszú távon jelentős gazdasági előnyöket hoz. Az MI alkalmazásával olyan feladatokat lehet automatizálni, amelyek eddig emberi beavatkozást igényeltek, így az emberek nagyobb figyelmet fordíthatnak a kreatív és stratégiai döntéshozatalra.

A mesterséges intelligencia ugyanakkor nem helyettesíti az emberi kreativitást és érzelmeket. Bár képes a döntéshozatal és az elemzés terén segíteni, az emberi intuíció és kreativitás továbbra is nélkülözhetetlen marad. Az MI tehát inkább kiegészítő szerepet játszik, ezért Rab arra biztatott: “Legyünk nyitottak legyenek a technológiai újításokra, de ne feledkezzünk meg az emberi értékek fontosságáról! A mesterséges intelligencia fejlődése rengeteg lehetőséget kínál, de csak akkor hozza el a várt előnyöket, ha etikus és felelősségteljes módon alkalmazzuk.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Rónyai Júlia

Londonban végeztem nemzetközi kapcsolatok, illetve nemzetközi újságírás szakon. Szabadúszó újságíró, kreatív szövegíró és podcast műsorvezető vagyok, többek közt a Digital Hungary, a HVG és a …