Mesterséges intelligencia: a digitális transzformáció lelke

Mesterséges intelligencia: a digitális transzformáció lelke
Tudta, hogy az OECD országok közül az autóipari fellegvárnak számító Szlovákia munkahelyeit fenyegeti leginkább az automatizáció és az abból fakadó gazdasági változás? Nem véletlen, hogy a visegrádi négyek a szlovák V4 elnökség alatt rendezték meg a négy ország első, mesterséges intelligenciával foglalkozó konferenciáját Brüsszelben, 2018 október 11-én. Ott jártam az intenzív, egy napos rendezvényen, az alábbiakban beszámoló olvasható arról, ami az elhangzottak közül számomra a legizgalmasabb volt. Pintér Róbert, az eNET kutatásvezetőjének cikke a digitalhungary.hu-n.

A konferencia több célt is szolgált, ahogy a megnyitó beszédekben elhangzott a V4 országok hisznek abban, hogy képesek pozitív üzenetet megfogalmazni európai szinten is a mesterséges intelligencia társadalmi és gazdasági vonatkozásairól. Az Európai Uniónak megfelelő jogi (szabályozási) és gazdasági, társadalmi környezetet kell biztosítani az MI-hez, mivel az egyszerre segíthet megoldást találni számos kihívásra (például a munkaerőhiányra vagy az elöregedő társadalomra), miközben azonban önmaga is óriási változásokat hoz, amit tudni kell kezelni. Csak Szlovákiában az OECD előrejelzése alapján a munkahelyek 34%-a van veszélyben az automatizációnak köszönhetően. A cél az, hogy az MI-t működőképessé tegyük Európa számára és hogy egyensúlyt találjunk a technológia és az élet között.

Számomra a nap egyik legelgondolkodtatóbb előadását Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Joint Research Centerének vezetője tartotta. Véleménye szerint a MI a digitális transzformáció kulcsa és egyúttal az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb jelensége. Bár nem új téma, mivel már legalább az 1950-es évek óta kutatjuk, de most kezd igazán berobbanni a terület. A mesterséges intelligencia háttér folyamataihoz ugyanis elengedhetetlen az adatok megfelelő mennyiségben és minőségben való összegyűjtése, az erre épülő gépi tanulás, a mintázatok felismerése és ezután a döntéshozás. A kulcsot az adatok összegyűjtése és feldolgozása jelenti, az elmúlt 70 évben azért nem tudott gyorsabban fejlődni a terület, mivel nem volt hozzá elegendő adat és adatfeldolgozási kapacitás sem.

Sucha szerint egyelőre az Egyesült Államok invesztál a legtöbbet a terület fejlesztésébe, az EU és Kína holtversenyben a második-harmadik helyen található, de a kínai aktivitás olyan mértékben nő, hogy hamarosan átvehetik a vezető szerepet, miközben az EU a britek kiválásával a beruházások negyedét elveszíti. A V4-ek egyelőre nem igazán aktívak ezen a területen, érdemes volna sokkal inkább az MI-re koncentrálnunk, mint mondjuk a migráció kérdésére. A V4 országokban egyelőre alacsony az igény MI szakértőkre, így a témában aktív szakemberek más országokban keresnek állást, elindult az agyelszívás – bár ez európai szinten is probléma. Sucha elődásának konklúziója, hogy az Európai Uniónak MI és adat stratégiára van szüksége, mivel nagyon gyors és társadalmakat erőteljesen polarizáló változások jönnek, amik lehetnek pozitívak és negatívak is attól függően, hogy hogyan kezeljük őket. Egyetlen tagállam sem lehet sikeres egyedül ebben a folyamatban. Az MI fejlesztéseknek, változásnak az európai közös értékeken kell alapulnia, etikusnak és befogadónak kell lennie. Végül a már most erős MI területekre érdemes fókuszálni, mint a robotika vagy az összekapcsolt és automatizált járművek.

Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Joint Research Center vezetője előadásának konklúziói. Fotó: Pintér Róbert

Sucha arról is beszámolt, hogy az Európai Unió várhatóan a jövő hónapban teszi közzé a mesterséges intelligenciával kapcsolatos riportját, amit a tavasszal felállított magas szintű szakértői csoport (High-Level Expert Group on Artificial Intelligence) készít.

A konferencia a nyitó előadásokat követően négy témára fókuszált, ezek a tudomány, kutatás és az MI fejlesztése; az ipar és a gazdaság; a társadalmi változások és a várható munkaerőpiaci hatások és végül a cyberbiztonság. Mind a négy szekcióban négy eltérű nemzetiségű szakértő ült a V4 országok képviseletében és egy EU-s vagy más nemzetközi szervezet – OECD és NATO – magas beosztású munkatársa vezette a beszélgetést.

Az első, tudományos szekció legfőbb gondolataként az azt elnöklő Alessandro Annoni (Head of Unit Digital Economy, EC, DG JRC) nyomán azt emelném ki, hogy elsősorban négy területen kell most dolgozni, ezek az adatokhoz való nyílt, de szabályozott hozzáférés; a tehetséges szakemberek megtartása és újak képzése; a hatékonyan működtethető hatalmas számítási erő és kapacitás megteremtése; végül a megfelelő algoritmusok létrehozása és azok működésének megértése. A második, elsősorban a gazdasággal foglalkozó szekcióból Benedek Péter, a Blockchain Kompetencia Központ állítását ragadnám ki, aki szerint a megfelelően menedzselt mesterséges intelligencia kétszámjegyű növekedést hozhat a GDP-ben, amiből érthető okokból senki sem akar kimaradni.

A harmadik, munkaerőpiaccal foglalkozó szekciónál az azt záró beszélgetésből az egyik hallgatói kérdést idézném fel, miszerint az Európai Uniónak komolyan el kellene kezdeni azzal a kérdéssel foglalkoznia, hogy mi fog értelmet adni az emberek életének, ha tömegek nem fognak tudni dolgozni, mivel fogják tölteni az idejüket, mitől fogják magukat a társadalom hasznos tagjának érezni. Végül a cyberbiztonsági szekcióból kiemelt észrevétel, hogy a MI és az általa vezérelt eszközök bármit megtámadhatóvá tesznek és az olyan nagyméretű harcászati eszközök, mint amilyen egy hadihajó vagy egy repülőgép flotta egyre kevésbé lesznek relevánsak. Mindeközben a cyberhadviselés lehetővé teszi, hogy ne a csatatéren kelljen legyőzni az ellenfelet, hanem a „hátországban” okozhassunk neki komoly problémát, működésképtelenné téve fontos infrastruktúrákat vagy társadalmi bizonytalanságot és zavart okozva.

Végül a konferencia zárszavában öt gondolatot emeltek ki a szervezők kulcs üzenetként a résztvevők számára:

- a mesterséges intelligencia kérdése sürgős, amit európai szinten és közösen kell kezelnünk

- a jó mesterséges intelligenciának az alapja a megfelelő minőségű és mennyiségű adat, valamint annak értő feldolgozása

- az MI egyszerre fog létrehozni és eltüntetni munkahelyeket, amit folyamatosan monitorozni kell és időben közbelépni, ha szükséges

- ahhoz, hogy felkészültek legyünk arra, ami jöhet, több jövő forgatókönyvre van szükségünk, több eshetőségre is készen kell állnunk cselekvési tervvel

- közösen kell fellépnünk, hogy a mesterséges intelligenciát Európa szolgálatába állítsuk, ehhez pedig Európában kell tartani a terület legjobb európai szakértőit.


A konferenciáról rövid videós beszámoló is készült a PosztmodeM segítségével még a helyszínen, ami az első benyomásokat rögzítette és visszaadta az ott tapasztalható hangulatot is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Pintér Róbert PhD

Pintér Róbert, PhD Reacty Digital, ügyvezető Corvinus Egyetem, Infokommunikációs Tanszék, egyetemi adjunktus Az ezredforduló óta foglalkozik hivatásszerűen az infokommunikáció területével és …