Az intuíció fogalmára három különböző definíció is létezik: egy tisztán matematikai, egy tisztán pszichológiai és egy olyan, ami kísérletileg jól vizsgálható. Bár ez a három definíció nagyon eltérő irányokból ragadja meg ezt a nagyon illékony, sokszor misztifikált fogalmat, mégis lényegében nagyon hasonló fogalomalkotáshoz vezet. Ha a barátunkká fogadjuk az intuíciót az üzleti életünkben is, akkor sokkal bátrabban és szakszerűbben alapozhatunk a megérzéseinkre. Az Internet Hungary2020 konferenciatévében Mérő László, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusa logikusan elmagyarázza, hogy mi az intuíció matematikája.

A megérzés természete
Az intuíció a latin intueri-ből származik, jelentése belátni, rálátni. A görög filozófusok szerint az intuíció olyan közvetlen gondolat vagy megértés, amely nem következtetéseken alapul. Azaz olyan ösztönös megértés, amelyre az érzékszervek, a tapasztalat vagy a logika használata nélkül teszünk szert. A görögöktől kezdve egészen a tizenhetedik századig az intuíciót összefüggésbe hozták a metafizikával, s a megfoghatatlan megragadásának módszerének tekintették. Ezt a felfogást Kopernikusz, Kepler, Galilei és Newton felfedezései után állítólag René Descartes döntötte meg, aki elsőként próbálta meg a tudományos felfedezések ismeretében megmagyarázni az emberi megismerés folyamatát.

S akkor vizsgáljuk meg racionálisan, hogy mire figyeljünk döntéseink meghozatalakor. A számokon alapuló matematikai logikára vagy az emberi elme által meghatározhatatlan és megfoghatatlan megérzéseinket vegyük alapul? Az az igazság, hogy egy jó döntéshozatali mechanizmus nem csupán az információk mennyiségének vagy az ember észjárásának eredményéből születik. Mérő László levezetése szerint egy döntés olyannyira összetett, mint amennyire a cselekvő személy személyisége, de egy dolog hasonló: az a képesség, hogy a szóban forgó személy felismeri-e a lehetőségeit vagy képes-e annyira nyitottnak lenni, hogy a belső hangját tekinti logikus vezetőnek.

Varázslat-e az intuíció, a belső hang, a megérzés és a váratlan inspiráció vagy az az igazság, hogy sok összetevő szükséges egy jó döntéshozatalhoz?

Mérő László úgy véli, hogy az intuíciót nehéz meghatározni, mivel elsősorban egyfajta tudattalan folyamatról van szó, ahol az információk számítógépek, adatfeldolgozók vagy folyamatábrák segítsége nélkül öltenek testet.

Hozzáteszi, hogy a megérzés matematikáját egyébként Arisztotelész is vizsgálta, miszerint a megismerésnek alapvetően két formája van: az egyik tudományos kísérleteken alapszik, a másik a kognitív képességeinken alapuló megismerésen alapul. Sőt, Albert Einstein is hitt az intuícióban, s tudta, hogy az igazán fontos dolgok kivétel nélkül a fizikai érzékszervek számára elérhetetlen, s a logika számára megfoghatatlan valóságtartományból származnak.

Érzelmeink hatása a logikára
Az emberi hangulatok és érzelmek minden területen, sőt a mérnöki kutatások összetett folyamataira is hatással vannak. Alapérzelmeink, a tanult érzelmek és az ember "ultratársas lénységével" kapcsolatos kutatások is ezt bizonyítják, fogalmazza meg Mérő László. Egyszóval, nem lehet figyelmen kívül hagyni a tudattalant, a flow-állapot és az érzelmek logikáját sem döntéshozatalaink során. Nem furcsa tehát, ha döntéseink során vagy valaminek az elbírálása előtt egyszerűen az “úgy éreztem” állapotba kerülünk. Tudományos tézisek ugyanis részletesen foglalkoznak vele, hogy az ilyen állapot gyakorta többet ér a racionális gondolkodásnál. Az észlelésnek és a gondolkodásnak két, egymástól nagy mértékben függetlenül működő rendszerével rendelkezünk valójában, amelyek eltérő helyet foglalnak el az agyban. Az egyik, a tudat a baloldali féltekében dolgozik. “Hatáskörébe” tartozik a logika problémáink megoldása. Agyunk jobboldali féltekéjének működése azonban egy bonyolultabb, integráló, asszociáló és érzelem vonzatú. Az intuíciós képességünk abból táplálkozik, amit állandóan tanulunk, tapasztalunk vagy megélünk. A már megtanult ismeretanyagunk azután adott esetben hirtelen és érthetetlen módon a rendelkezésünkre áll. Így történhet meg, hogy egy egyszerű hétköznapi problémánál is automatikusan és gyorsan fontos megoldások “jönnek le”.

Különösen jó intuitív végeredményre jutunk olyan területeken, amelyeken szakértők vagyunk. Kutatások bizonyítják, hogy az intuíció alkalmazása megfigyelhető a legracionálisabb területeken tevékenykedő embereknél is, mint például egy gyakorlott sakkozóknál, az orvosoknál vagy az autószerelőknél is. “Egy matematikus szemével az üzleti élet versenye is másként látszódik” - erősíti meg Mérő László. “A matematikában is, mint ahogy minden másban, a logika és az intuíció gyakran ellentmondásba kerül egymással: azaz, ha egyetlen egyszer be tudjuk bizonyítani, hogy valami igaz, vagy valami nem, onnantól bármit be tudunk bizonyítani és annak az ellenkezőjét is!” S már meg is oldottuk a problémát. Egyszerűen világos, nem?

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!