Amikor 17 évesen a jogsim megszerzésén dolgoztam, szerettem volna plusz órákat is venni, de a pénztárcám tartalma nem támogatta ezt.

Úgy alakult, hogy az oktatóm megkérdezte egy derűs napon: tudok-e focizni? Mondtam a lelkes “igen” választ azonnal. A következő kérdése az volt, hogy volna-e kedvem csütörtök esténként menni vele és a baráti társaságával rúgni a bőrt? Ugyanis nincsenek elegen.

Én csak hallgattam...

Aztán egy percen belül ő törte meg ismét a csendet.

Persze mindig te vezetsz oda és vissza is, így plusz órákat kapsz ingyen, na mit szólsz?

Ez visszagondolva egy zseniális értékesítési beszélgetés volt.

Az oktató azt akarta, hogy menjek vele focizni, én plusz órákat szerettem volna kapni jó áron.

Ő prezentálta, hogy mit szeretne kapni, én végighallgattam de éreztettem - a csend hatalmával- hogy ez így még nem deal.

Erre ő felajánlott nekem még egy plusz dolgot, amiről sejtette, hogy meggyőző lesz számomra. Deal!

Most akkor ki adott el, kinek?

Mindketten elértük azt, amire vágytunk, mindketten bevetettünk értékesítési trükköket és mindketten elégedetten fogtunk kezet a másikkal. Ő egy valós problémát vázolt fel és adta el nekem egy kis plusszal, én a csend erejével értem el, amit tulajdonképp terveztem aznapra értékesítői betevő gyanánt.

Ezt a történetet csupán azért írtam le, mert azt tapasztalom és látom, hogy ha egy igazán jó értékesítő tárgyal mondjuk egy cégvezetővel szemben, akkor el tudja érni azt, hogy tulajdonképp a cégvezető is el akar adni neki. A cégét, a vízióját és azt kívánja elérni, hogy az adott sales szakember tényleg akarjon neki jó megoldást adni és egy kiváló együttműködést létrehozni vele.

Ez a gondolkodásmód vezérel engem egy ideje és megdöbbentően működik.

Nagyon ördögtől való gondolkodásnak tartod?

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!