Már a szülőkkel sem beszélnek, inkább pötyögnek

Már a szülőkkel sem beszélnek, inkább pötyögnek
A WhatsApp is megjelenik a családi kommunikáció kelléktárában és a szöveges üzenetek szerepe egyre inkább felértékelődik.

 

Az iskolakezdéssel aktuálissá válik a kérdés, hogy hogyan kommunikálnak egymással a családok, akik a nap nagyrészét külön töltik egymástól? Aki valaha is elgondolkodott már azon, hogy milyen hatással vannak a kommunikációs technológiák a modern családok életére, annak érdekes olvasmány lehet az Ericsson ConsumerLab legújabb kutatása. Tény, hogy a kommunikáció mennyisége növekszik, ugyanakkor arányaiban kevesebb lett a beszélgetés és több a szöveges üzenet. Márpedig akármilyen hihetetlen, a gyerekek valójában több időt szeretnének személyesen eltölteni a szüleikkel…

kutatás, amely „Hozzuk közelebb a családokat” címmel jelent meg, azt mutatja be, milyen hatást gyakorol a kommunikációs technológiák terjedése a családi kommunikációra; megvizsgálja, hogyan kommunikálnak egymással a családtagok személyesen vagy különböző technológiák segítségével, és felteszi a kérdést, hogyan alakította át a családok életét a technológia. Az Ericsson kutatói az adatfelvételt családi fókuszcsoportokkal, és szülőkkel az otthonukban folytatott interjúk során végezték, ezt egészítette ki egy online felmérés is, több mint 1000 kitöltővel.

A mobiltelefon tökéletes eszköznek látszik arra, hogy az elfoglalt, ingázó, iskolán kívüli tevékenységekre rohanó családtagokat, a nap folyamán összekapcsolja egymással.

A családi étkezések és a gyerekek iskolába vitelére fordított idő értékes együtt töltött időnek számítanak. Ugyanakkor a családtagok között zajló mobilkommunikáción belül a hanghívások alkalmazása már háttérbe is szorult a szöveges üzenetek mögött, amelyek aránya az elmúlt évben tovább nőtt. Az SMS biztosítja, hogy az üzenetek a család valamennyi tagjához könnyen és gyorsan eljussanak.

 

 

Ugyan még nem jellemző, de a családok egy része alkalmazásokat használ az egymás közötti kommunikációra, mint pl. a WhatsApp. A számok azt mutatják, hogy azok a szülők, akik igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, ötször többet kommunikálnak egymással, és nyolcszor többet a gyerekeikkel. A gyerekek azonban olyan kommunikációs platformokat is használnak, mint az Instagram és a SnapChat, különösen, ha a barátaikkal szeretnének kommunikálni.

Nem meglepő, hogy az új kommunikációs szolgáltatásokkal a szülők számára újfajta aggodalmak is megjelentek. A jelentés szerint a szülők manapság új szabályokat fektetnek le és hatékonyabb felügyeletet gyakorolnak a gyermekeik eszközei felett. Mivel a mobileszközök egyre fontosabbak lesznek számunkra, egyre nagyobb kérdés az is, hogy mikor és mennyit használjuk azokat. A szülők és gyermekek kétharmada egyetért abban, hogy ez újfajta töréspontot jelent a családon belül, mely vitákhoz vezethet. Az okostelefonok generálhatják a legtöbb problémát.

A megkérdezett családok 72 %-a mondta azt, hogy a mobiltelefon használat korlátozását alkalmazzák büntetés gyanánt is.

A kommunikációs technológiák összességében pozitív hatással vannak ugyan a családokra, ugyanakkor vannak bizonyos árnyoldalai.

A tanulmányból kiderül, hogy tudatában kellene lennünk annak, hogy a telefonunk és a tabletünk iránti megszállottságunk értékes időt rabol el a családunktól. A gyerekek hét közben több személyes kommunikációt szeretnének a szüleikkel, márpedig a kommunikációs technológia erre nem nyújthat megoldást.

Az Ericsson ConsumerLab egyébként egy olyan globális fogyasztói kutatási programból meríti az ismereteit, amely évente több mint 40 országban és 15 nagyvárosban 100.000 emberrel készült interjúkon alapszik, és ezzel statisztikailag 1,1 milliárd ember véleményét képviseli. A kutatások során kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaznak, és több száz órát töltenek el különböző kulturális hátterű fogyasztókkal.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!