Amit Singhal Google-alelnök szerint a Kolibri (Hummingbird) a legnagyobb változást hozta a kereső életében, mióta a szoftverfejlesztő guru 2001-ben csatlakozott az internetes óriáshoz. A frissítés a keresések 90%-át érinti, az egyik legfontosabb újdonsága pedig az, hogy a minőségi és releváns tartalmakat előrébb helyezi a Google a találati listán. Ebbe az irányba mozdult a Facebook is, ahol az algoritmus-frissítés hatására a hírfolyamban az értékesnek ítélt tartalmakat gyakrabban, jobban látható helyen jeleníti meg a felhasználóknak a közösségi oldal.
Az interneten tehát még fontosabb lett a tartalommarketing, noha alapvetően nem egy misztikus újdonságról beszélünk. A fogalom gyökerei évszázados múltra tekintenek vissza: a Michelin fivérek már a XX. század elején kiadták a Michelin-kalauzt, mely segített az autósoknak eligazodni az éttermek, szálláshelyek és szervizek között.
A tartalommarketinget gyakran a szövegírással azonosítják, azonban az írás mellett számtalan taktikai formában megjelenhet, többek között lehet kép, videó, de akár esemény is. A Harrods áruházban, Londonban például olyan erkélyeket találunk, amelyeket operaénekeseknek alakítottak ki, hogy hangjukkal lenyűgözzék a vásárlókat. Hazánkban pedig az egyik legismertebb offline tartalommarketing esemény a kilencvenes-kétezres években futott Kapcsolat koncertsorozat volt, ami a Westel, majd a T-mobile szervezésében óriási élményt nyújtott bárki számára ingyenesen.
Mégis mi a tartalommarketing definíciója? „Rengeteg definíció létezik, ez is mutatja, hogy nehéz néhány szóval pontosan visszaadni a fogalmat. Összességében egy olyan marketingtechnika, mely a célcsoport számára hasznos tartalmak előállításával és terjesztésével hatni kíván azok viselkedésére, úgy, hogy eközben mind az ügyfél, mind a cégünk jól jár. A cégünk legtöbbször oly módon, hogy az ügyfelünk vagy a leendő ügyfelünk jobban kötődik a márkánkhoz vagy a termékünkhöz” – fogalmazott Pásztor Krisztina digitális kommunikációs tanácsadó.
Alapvetően tehát az ilyen eszközök nem közvetlenül vásárlásra ösztönöznek, mégis valamilyen szempontból jobban érzi magát tőle a vevő (vagy ha még nem vásárolt nálunk, akkor az érdeklődő), vagy pedig olyan tudásanyagot kap, amitől ő az adott témában tájékozottabb lesz, és az értékkel bír számára. Ilyen például a www.sutigyar.hu, amit a Ráma margarin hozott létre az otthoni sütögetés előmozdítása érdekében. A tartalommarketing egyik fontos területe korábban a média sajátossága volt. Most sem beszélhetünk ütközésről, inkább az összefonódásról zajlik, hiszen lényegében a felhasználónak mindegy, ki vagy milyen forrásból állítják elő a tartalmat, a hangsúly a többletértéken van.
„A tartalomstratégia nem egy merev, zárt rendszer, sőt ellenkezőleg, rugalmas kell kezelnünk a határokat. A kialakított keretet aztán kreativitással és érzésekkel kell megtöltenünk” – fejtette ki Pásztor Krisztina. „Akik igazán jól működnek, vevő és felhasználó-centrikus stratégiára fókuszálnak” – tette hozzá. A szakértő szerint ezért szinte minden vállalati osztály munkája szükséges a megfelelő terv megvalósításához, hiszen az ügyfélszolgálat, a PR, a marketing, de a kereső-optimalizálás és a sales is hozzá tud járulni a stratégia-alkotáshoz, sőt még az olyan részlet is fontos lehet, mint a bolti eladó kiszolgálásának minősége.
„A jó tartalomstratégia kulcsa maga az ember – egyrészt a vevő, másrészt a tartalom-előállító csapat” – véli Pásztor Krisztina. A stratégia során meg kell határoznunk, hogy milyen üzeneteket akarunk közvetíteni, ehhez pedig a célcsoportot érdemes szűkíteni, különböző egységekre bontani. Ki kell választani a megfelelő taktikákat és csatornákat. El is kell juttatni a tartalmat az ügyfelekhez, és az egész folyamat során, különböző fázisokba mérési pontokat kell iktatni és folyamatosan finomítani. „A tartalomstratégiát nem érdemes egy önmagába visszatérő körként kezelni, ehelyett célravezetőbb, ha több egymásba kapcsolódó fogaskerékként képzeljük el.” – hangsúlyozta a szakértő.
Ahogy a fentiekből is látszik, a tartalommarketing egy rendkívül összetett terület. Egyszerre igényel rendszerszemléletet és kreativitást, szabályalkotást és érzelemkeltést. Érdemes ügyelnünk a részletekre, hiszen egy értékes tartalom is elbukhat akár az időzítésen vagy a nem megfelelő csatorna kiválasztásán. A különböző taktikákat, eszközöket pedig érdemes úgy kezelni, hogy azok összekapcsolódjanak, egymást erősítsék – legyen szó online vagy offline tartalomról.
További részleteket hallhat a témában a március 12-ei Evolution konferencia (www.evolution.hu) C termében 15 órakor kezdődő előadásban. Címe: Milyen a jó tartalomstratégia? Témái: Mire kell kiterjednie egy jól átgondolt stratégiának? Mihez kell illeszkednie (cég- vagy brandimage, futó kampányok, az adott célcsoport feltételezett ízlése és elvárásai stb.)?
Az előadó a cikkben is megszólaltatott Pásztor Krisztina lesz.
Pásztor Krisztina
Online kommunikációs tanácsadó. Végzettségét tekintve közgazdász, a másoddiplomáját online marketingből szerezte.
Több mint 10 éve foglalkozik marketinggel, legutóbb ingatlanberuházási és településfejlesztési projekteken dolgozott itthon és Ázsiában.
A marketing értékteremtő erejében hisz, ezért is tette le voksát a tartalommarketing, illetve az inbound marketing mellett.
Magyarázó
Tartalommarketing: bár nincs egységes álláspont a szakértők között a fogalom definícójával kapcsolatban, összességében azt mondhatjuk, hogy tartalommarketingnak számít minden olyan marketing-eszköz, amely valamilyen média vagy egyéb tartalmat foglal magában, és annak érdekében jött létre, hogy egy vállalat ügyfelet szerezzen. A tartalmat különböző formátumokban állíthatják elő a hírektől a videókon át az infografikákig.
Inbound marketing: minden olyan blogon, hírlevelen, keresőoptimalizálással vagy bárhogyan elhelyezett promóció, amelyet a vállalat létrehoz annak érdekében, hogy az ügyfél a saját akaratából jobban megismerje a márkát.
Tartalomstratégia: a különböző írott vagy más formátumú tartalmak tervezésére, létrehozására és menedzsmentjére vonatkozó stratégia.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!