Egy ideje figyelem a konferenciák előadóit és arra jutottam, hogy nincs értelme a hallgatókat a megszokott módon kiszolgálni. A hagyományos előadások ideje teljesen lejárt. Valami új kell, valami más, néha meglepő, néha inkább lenyűgöző.

Számos lehetőség mutatkozik arra például, hogy elkápráztassuk a nézőinket, ezek közül mostanában a legizgalmasabb a storytelling. 

A hallgatókat is bevonó, kötetlen előadások általában több felkészültséget igényelnek az előadótól, de a figyelem és érdeklődés tekintetében is sokkal többet eredményeznek.

A valós történetek érhetőbbé teszik a témát, mint a metaforikus hasonlatok, a hallgatók a valódi történéseken keresztül könnyebben helyezik magukat a problematikába. A könnyed, laza mesélős hangulat pedig további kapcsolatépítési lehetőség az előadó és a hallgatóság között.

Ezeket az előadásokat sokszor a kivetített adatok inkább megzavarják, mint támogatják, s a személyesebb üzenetük miatt nagyon kell vigyázni, hogy egy hivalkodó Prezivel ne vegyük el a figyelmet a szavainkról.

A storytelling nem csak megszólítja, hanem be is vonja a hallgatóságot, aktivitást vár az ott ülőktől, szinte megerősítést a témában. Ehhez viszont a legjobbak között kell lenni az előadónak. Ha nem sikerül megragadni a hallgatók figyelmét például egy szakmai konferencián, akkor ez a forma inkább esetlen botladotzásnak, vicceskedő amatőrizmusnak tűnni, amire senki sem vágyik. 

A felkészült profi előadók, azonban kiváló eszközként alklamazhatják saját témájuk kiemelésére, a konferencia megjegyezhető csúcspontjává teheti a témát is egy jól sikerült storytelling eőadás.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!