Lejárt a telefonkönyvek kora

Lejárt a telefonkönyvek kora
Idén már nem kötelező a távközlési szolgáltatóknak papíralapú telefonkönyvet megjelentetni. A hangalapú és online tudakozók, illetve a netes keresők és közösségi oldalak szinte teljesen megszüntették a vaskos kiadványok iránti keresletet.

A csökkenő fogyasztói igények miatt megszűnik a telefonkönyvek (hivatalos nevükön: előfizetői névjegyzékek) egyetemes szolgáltatás-jellege, azaz a szolgáltatóknak 2022-től már nem kötelező könyv (vagy adathordozó) formájában megjelentetni az előfizetők adatait.

Az NMHH piackutatása alapján 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, és felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek száma. Ennél is meredekebben zuhan az elektronikus adathordozón (CD-n) terjesztett telefonkönyvek száma is, 31 ezerről mindössze 2500-ra, ami 92 százalékos csökkenést jelent.

Az érdeklődés hiánya több okra is visszavezethető, azonban ezeknek van egy közös nevezője: az internet. Az online tudakozók mellett komoly konkurenciát jelentenek a netes keresők és a közösségi oldalak, amelyek megkönnyítik egy-egy személy vagy szolgáltatás megtalálását. Az okostelefonok és a mobilnet széleskörű elterjedése tovább gyorsította ezt a folyamatot: ma már, ha fel akarunk hívni valakit, a telefonunkon is rákereshetünk több platformon is.

A három nagy távközlési szolgáltató mindegyike rendelkezik saját online tudakozó szolgáltatással, ahol név, cím, vagy telefonszám alapján is kereshetünk.

A Telekom tudakozója a Telekom tudakozó[1], a Telenoré a Telenor tudakozó[2], a Vodafone-é pedig a Vodafone tudakozó[3] linken elérhető.

Senki sem használja, de mindannyian fizetjük

Az NMHH piackutatása szerint a 14 éven felüli lakosság mintegy 8 százaléka használta a kutatást megelőző 6 hónapban a telefonkönyv bármelyik formáját. Ez a viszonylag alacsony arány azonban így is 700 ezer főt jelent. Közülük sokan – feltehetően – internethozzáférés hiányában nyúltak a telefonkönyv után. Ezt a réteget azonban kárpótolhatja, hogy továbbra is tárcsázhatjuk az egyetemes tudakozót és a szolgáltatók által fenntartott, saját előfizetőikről szóló információs tudakozóvonalakat.

Az 11800 hívószámon elérhető egyetemes tudakozón név és cím alapján bármikor megtudhatjuk, hogy az adott személy vagy szervezet rendelkezik-e telefonelőfizetéssel és mi a száma. Az egyetemes tudakozó mellett a Magyar Telekom a 11818, az Invitel a 11888 telefonszámon nyújt kereskedelmi alapú tudakozó szolgáltatást.

A tudakozók igénybevételéért a szolgáltatók hívásonkénti díjat számítanak fel, ami szolgáltatónként eltér. Az egyetemes tudakozó használata az NMHH vizsgálata szerint teljeskörűen helyettesíteni képes a telefonkönyveket.

A telefonkönyvek veszteséges kiadásának megszűnése valójában minden fogyasztónak jó hír. A papíralapú (és a CD formátumú) adatbázisok ugyanis hiába voltak ingyenesek, azok költségét végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. Eközben pedig azok tényleges használata elenyésző volt és évről-évre meredeken csökkent. A nyomtatott telefonkönyv előállítása ellen ráadásul súlyos környezetvédelmi érvek is szólnak, hiszen a méretes kiadványok előállításához nem kevés papír szükséges. A papírgyártás pedig víz- és energiaigényes folyamat. Egy vaskosabb telefonkönyv akár egy kilogrammot is nyomhat. Ennyi papír gyártásához 2-3 kg fa és 45-55 liter víz, 10-12 kWh energia és rengeteg vegyi anyag szükséges. A csökkenő tendenciákat figyelembe véve is évi 30-40 tonna fát 7-800 ezer liter vizet spórolunk meg a telefonkönyvgyártással felhagyva. A telefonkönyvek kivezetése lépés tehát környezeti és gazdasági ebből a szempontból is pozitív esemény.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!



Címkék: NMHH, telefonkönyv