Az európai felnőttek csaknem fele (46,5%-a) úgy véli, hogy az embereknek meg kell adni a szabad választás lehetőségét a testük embertökéletesítési technológiák segítségével való fejlesztésére, ugyanakkor sokan aggódnak az ilyen technológiák hosszú távú társadalmi hatásai miatt.
Az embertökéletesítésnek kétféle formája lehet: vagy egészségügyi okokból lehet rá szükség (pl. bionikus végtagok használata), vagy az emberek dönthetnek úgy, hogy tökéletesítik magukat, például rádiófrekvenciás azonosító (RFID) chipek beültetése révén.
A Kaspersky hét európai nemzet 6500 felnőtt korú lakosát bevonó széleskörű kutatása megállapította, hogy az európaiak mindössze 12%-a ellenezné, hogy egy tökéletesített személlyel dolgozzon együtt, mert szerintük az illető tisztességtelen előnyben lenne a munkahelyen. Ugyanakkor ötből csaknem két európai (39%) aggódik amiatt, hogy az embertökéletesítés társadalmi egyenlőtlenséget vagy konfliktust eredményezhet a jövőben. Összességében az európaiak csaknem fele (49%-a) „izgatott” vagy „optimista” egy olyan jövőbeli társadalmat illetően, amelyben a tökéletesített és nem tökéletesített emberek egymás mellett élnek.
A felmérés szerint az európaiak több mint a fele (51%-a), mondta azt, hogy találkozott már „tökéletesített” emberrel. Ami a magánéletet illeti, az európaiak csaknem a fele (45%-a) számára nem jelentene problémát egy tökéletesített emberrel randizni, és 5,5%-uk arról számolt be, hogy randevúzott már tökéletesített személlyel.
Több mint egyharmad nyilatkozott úgy, hogy „mindig is elfogadták” a tökéletesített embereket, 17% pedig azt mondta, hogy most már elfogadóbb, mint tíz éve. Az európai férfiak fele (50%-a) mondta azt, hogy „izgatott” vagy optimista” egy olyan jövőt illetően, amelyben a tökéletesített és nem tökéletesített emberek egymás mellett élnek, míg a nők 40%-a osztja ezt a véleményt.
Ha egy családtagnak egészségügyi okokból kellene tökéletesítési technológiát igénybe vennie, a válaszadókat az zavarná a legkevésbé, ha a családtag bionikus kart (38%) vagy bionikus lábat (37%) kapna, és a válaszadók közül az egyesült királyságbéliek a legelfogadóbbak. Ha önkéntes tökéletesítésről van szó, akkor legnagyobb valószínűséggel a portugáliai (56%) és a spanyolországi (51%) felnőttek mondják azt, hogy az emberek azt tehetnek a testükkel, amit akarnak, míg az egyesült királyságbéli válaszadók esetében a legkisebb a valószínűsége annak, hogy egyetértenek ezzel (36%). Tízből csaknem minden harmadik európai (29,5%) támogatna egy tökéletesítés mellett döntő családtagot, a választásától függetlenül. Ebben a kérdésben a portugálok a legtámogatóbbak (46%), a franciák pedig a legkevésbé támogatóak (19%).
Az európaiak mindössze 16,5% gondolja „furcsának” saját magunk tökéletesítését (ezen belül Portugáliában mindössze nyolc százalék, míg az Egyesült Királyságban 30% vélekedik így), míg csaknem a negyedük (25%) „bátor dolognak” tartja az öntökéletesítést.
A válaszadók alig több mint a negyede (27%) véli úgy, hogy a tökéletesített embereket kormányzati szintű különleges képviselet illeti meg, 41% pedig ellenzi ezt az ötletet.
Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója elmondta: „Bár Európa-szerte széleskörű támogatást és érdeklődést tapasztalunk az embertökéletesítés iránt, érthető módon aggályok is felvetődnek annak a társadalomra gyakorolt hatása kapcsán. A kormányoknak, az iparági vezetőknek és a tökéletesített embereknek együtt kell működniük az embertökéletesítés jövőjének formálása érdekében, hogy biztosítani lehessen ezen izgalmas iparág szabályozott, mindenki számára biztonságos fejlődését.”
Hannes Sapiens Sjöblad, a DSruptive Subdermals ügyvezető igazgatója és társalapítója hozzátette: „Az embertökéletesítési technológiákra nem szabad csak néhány kiváltságos számára elérhető felső kategóriás, high-tech megoldásokként gondolni. Megfizethetőnek és mindenki számára elérhetőnek kell lenniük – hogy mindenki élvezhesse a tökéletesítés kínálta előnyöket.”
Fotó: Kaspersky
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
