Az első konferencia, amit elhalasztottak a Mobile World Congress volt – kezdi cikkét a digitális és kütyü hírek egyik legnagyobb újságjának számító Wired cikke. A kütyügyártók és telefonmániások évenkénti találkozóját a biztonság érdekében lőtték le hetekkel a kezdődátum előtt, még február végén. Egyrészt a koronavírus miatti aggodalmak okán döntöttek így a szervezők, másrészt meg több kiállító is visszamondta a rendezvényen való megjelenést a fenti okok miatt.
És sorra mondták le a legnagyobb konferenciákat
Aztán jött az Adobe Summit, majd a Facebook F8, heteken belül a Google több konferenciát is lemondott (az éves fejlesztői konferenciáját, a Google I/O-t, illetve a felhőfókuszú összejöveteléét a Google Cloud Nextet is). A Microsoft sem tartja meg az MVP Summitot, ahogyan az IBM se a Thinket. A TED szervezői között per pillanat azon megy a vita, hogy teljes egészében lőjék-e le a rendezvényt, vagy vigyék át inkább valami online felületre?
A nemzetközi intézmények első között váltanak online-ra
A vírus terjedése miatti aggodalom arra készteti az embereket, hogy újragondolják a nagy sokadalommal járó összejövetelek koncepcióját. Közösségi rendezvényeket mondanak vissza, az egyetemek az online felületekre költöztetik át a kurzusaikat és egyre több cég dönt úgy, hogy a biztonság kedvéért jobb, ha a dolgozók az otthoni munkavégzést választják. Ilyen döntéseket hoztak az elmúlt hetekben, többek között a Facebook, a Twitter és a Google háza táján is. Ha a vírus átalakítja a munkavégzési szokásainkat, akkor hatással lesz a konferenciakultúránkra is.
A kapcsolatépítés nehézsúlyú bajnoka a konferencia
Márpedig a konferenciázás dollárban kifejezve is ezermilliárdos üzlet (kon krétan 1,5 billiós), ami évente több millió embert mozgat meg. Egy új startup-csoport azzal próbálkozik, hogy virtuális alternatívákkal helyettesítse a fizikai konferenciázást, azonban eddig a pontig nem voltak túl sikeresek, ugyanis a valós életben történő kapcsolatépítés hagyománya (ami a konferenciák egyik legfontosabb hozadéka) erősebbnek bizonyult.
És a leghatékonyabb együttműködési modellek...
Emellett a konferenciáknak megvan az a jó szokásuk, hogy termékenyen hatnak a gondolkodó emberekre. Egy MIT tanulmány szerint például a konferenciák alkalmából született tudományos együttműködések innovációban, interdiszciplinaritásban és idézettségben is lekörözték azokat a tanulmányokat, amiket ugyanazon intézmény két dolgozója írt.
A konferencia lelke a kávészünet!
De mi a helyzet az alternatívákkal? A legtöbb virtuális megoldással az a gond, hogy nem találkoznak benne az emberek egymással. Ezt már Xiaoyin Qu, egy új virtuális konferencia stratup, a Run the World vezetője mondta el, aki több ilyen összejövetelen is részt vett piackutatási céllal. Qu megfigyelte, hogy a konferenciák legfontosabb részeit nem a várva várt előadások képezik, hanem a köztük lévő kávészünetek, amikor a résztvevők szót válthatnak egymással. Ha olyan emberrel sikerül ilyenkor találkozni, akinek a munkája valamilyen szempontból releváns a mi munkánk szempontjából, azonnal megérte akár az elsőre horribilisnek tűnő 300 000 forintos jegyár is, ha azonban nem találunk ilyen embert, akkor csak drága időpocsékolás volt az egész. Itt kell megjegyezni, hogy Adobe Summitra az early bird jegyek kerültek 1695 dollárba (emberi pénzben az fél misi!!!), amihez még hozzá jön az utazás meg a túlárazott hotelszobák...
Pedig alapvetően nem is hangzik rosszul a virtuálsi konferencia, de...
A Run the Worldöt úgy írja le az egyik befektetője, hogy a Zoom videóinak, az Eventbite jegyrendszerének, a Twitch interaktivitásának és a LinkedIn hálózatának az ötvözete. A platform mindössze a jegyárak 25 százalékáért cserébe lehetővé teszi az előadások, viták és panelek streamelését. Emellett a résztvevők a regisztrációs profiljukon feltüntethetik az érdeklődési területeiket és a platform egy algoritmus segítségével összepárosítja a profilokat és virtuális koktélpartikat rendez a hasonló témák iránt lelkesedők számára.
A konferenciák online térbe való áthelyezése egy sor másik problémát is megoldhat. Kevesebb lesz az utazási költségünk, csökkenti a környezetszennyezést. Hovatovább a konferenciák színvonalát is emelheti, hiszen a szervezőknek egy csomó dologra nem kell így költeni, pl. helyszínbérlés, étel, ital, stb. az így megmaradt pénzből pedig több és/vagy elismertebb szakértőket kérhetnek fel előadóknak.
Azért nemm kell megijedni nagyon
Nos, hogy ez a megközelítés mennyiben mutatja a konferenciázás jövőjét, még kérdéses és jelenleg a koronavíruson (is) múlik. Például a lehetőségért lelkesedők mellett ugyanúgy találni szkeptikus hangokat is. Például a hagyományosan több tízezer résztvevővel rendelkező torontói Collision techkonferencia szervezői idén ugyan az online tér mellett döntöttek, viszont leszögezték, hogy jövőre a maga fizikai formájában is megtartják az összejövetelt.
(via Wired)
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
