Dr. Vass Norbert azzal kezdte, hogy az MI nem teljesen új jelenség: bár sokan úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia a semmiből bukkant fel az elmúlt években, ez a technológia már évtizedek óta létezik. Ami most változott, az elérhető számítási kapacitás és az adatfeldolgozás sebessége – ezek tették lehetővé a látványos fejlődést.

Sokan hajlamosak arra is, hogy tudatos, önálló rendszerként képzeljék el az MI-t, holott valójában továbbra is egy eszköz: emberek tervezik, tanítják és irányítják. Az algoritmusok és a döntési folyamatok mögött mindig emberi beavatkozás áll.

Miért van szükség “KRESZ-szabályokra”?

Elmondható azonban, hogy az MI által meghozott döntések – például a hitelbírálat vagy a munkahelyi kiválasztási folyamatok – komoly hatással lehetnek az emberek életére. Ki vállal felelősséget, ha az MI igazságtalanul utasít el egy hitelkérelmet vagy épp adatvédelmi jogokat sért? Az EU célja, hogy az emberek átlássák, hogyan működnek ezek a rendszerek, és jogorvoslati lehetőségük is legyen.

“A mesterséges intelligenciát hasonlóan kell szabályozni, mint a közlekedést. Képzeljük el, milyenek lennének az utak szabályozás nélkül! Az MI használatához is szükség van rá, hogy megfogalmazzunk bizonyos ‘KRESZ-szabályokat’. Bár az első próbálkozások még nem lesznek tökéletesek, jobbak, mint a teljes szabályozatlanság” - fogalmazott az osztályvezető.

Hogyan illeszkedik az MI a meglévő jogrendszerbe?

Vass azt is hangsúlyozta: az MI nem önálló jogi kategória, hanem illeszkedik a már meglévő szabályrendszerekbe, különösen az adatvédelmi jogba. A 2018 óta érvényes GDPR például teljes egészében vonatkozik az MI-rendszerekre is. Az adatvédelmi rendelet technológiasemleges, vagyis minden adatkezelésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy egy ember, egy hagyományos számítógép vagy egy MI végzi azt.

Emellett az AI Act, vagyis az EU MI-t szabályozó új rendelete már 2024. február 2-án életbe lépett. Célja, hogy meghatározza, milyen típusú MI-rendszerek alkalmazása elfogadható, és milyen esetekben tilos őket kifejleszteni.

“Az EU szabályozásának kettős célja van: egyszerre kell biztosítani az innováció lehetőségét és garantálni az emberek jogainak védelmét. Kihívása, hogy megtalálja az egyensúlyt a két szempont között” - emelte ki Vass. Ennek érdekében a NAIH már új, proaktívabb megközelítést alkalmaz:

„Nemcsak akkor avatkozunk be, ha már baj van, hanem előzetesen is ellenőrizzük, hogy minden rendben működik-e. Olyanok vagyunk, mint a kéményseprők: megnézzük, hogy minden biztonságos-e, mielőtt tűz ütne ki.” Vass példaként említette, hogy nemrég átfogó vizsgálatot indítottak a magyar bankszektorban az MI-alapú adatkezelési megoldások feltérképezésére. Majd azzal zárta:

„Jelenleg még maga az MI sem tudná megjósolni, milyen lesz a jövő, nemhogy mi. De én optimista vagyok, mert a jelenlegi MI-szabályozások még csak az első lépések. A gyors fejlődése azt jelenti, hogy a szabályozás soha nem lehet végleges: folyamatos alkalmazkodásra van szükség. A kérdés már nem az, hogy kell-e szabályozni az MI-t, hanem az, hogy sikerül-e lépést tartani vele.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!