Kinek jó a távmunka és kinek nem?

Kinek jó a távmunka és kinek nem?
Huzamosabb ideje megfigyelhető a trend, hogy mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkáltatóknak testhezállóbb rendszeresen, bizonyos munkafolyamatok esetén akár állandóan távmunkában dolgozni, dolgoztatni.

Egyre több cég tervezi a jelenleg klasszikus irodai környezet átalakítását home office bevonásával, amely folyamat több területet is érint: például ügyfélszolgálatot, HR-t,ingatlan gazdálkodást (fejlesztést, irodakialakítást, stb.) és a belső kommunikációt. Ezen területek működésének összehangolása elengedhetetlen a sikeres változásmenedzsmenthez,mert a távoli munkavégzés alkalmazásával a részfolyamatok is módosulhatnak. Ilyen esetekben gyorsan megjeleníthető, hogy mely elemeket kell a megváltozott környezethez igazítani, így a MOTIMENT automatizált mérési rendszere minden érintett területnek jelentős támogatást tud nyújtani a sikeres home office bevezetéshez és a kielégítő üzemeltetés biztosításához.

Az emberek mintegy negyede nem alkalmas távmunkára

„Kihasználva a távoli munkavégzés adta lehetőségeket, rugalmasan és hatékonyan bővíthető a csapat, valamint a meglevő szakemberek megosztva dolgozhatnak az irodában és távmunkában, az adott üzleti folyamathoz és az egyén saját munkaattitűdjéhez igazítva. Fontos kiemelnem, hogy az eddig vizsgált több, mint 500 főből 23% nem volt alkalmas távmunkára, és a huzamosabb ideje zajló további tesztek azt bizonyítják, hogy ezek a dolgozók a későbbiekben, az egyértelmű mutatók láttán sem voltak képesek hatékony munkavégzésre otthoni környezetben.” – összegezi a tapasztalatokat Mészáros Zsolt, a MOTIMENT módszertan kidolgozója. Hozzátette, hogy a MOTIMENT-tel nem az embert mérik, távmunkánál viszont erre is szükség van.

A MOTIMENT alkalmazásával pontosan világossá válik például, hogy:
- ‎melyik munkavállaló hatékonyabb az irodai vagy az otthoni környezetben,
- a vizsgált munkatárs milyen arányban, időbeosztásban végzi el hatékonyabban a munkáját (heti 5 munkanapból hány otthon töltött nap javasolt az eredményesebb munkavégzéshez),
- ki az, akinek egyáltalán nem előnyös a távmunka,
- mely üzleti folyamatok elvégzése terelhető homeoffice-ba a hatékonyság megtartásával vagy növelésével és melyeket nem célszerű ebbe az irányba terelni,
- mely munkakör mely tevékenységeiben vannak a távmunka hatékonyságát jelentősen romboló tényezők,
- mely folyamatok kompetencia igénye adható át könnyen új, atipikus foglalkoztatású (részmunkaidős és/vagy távmunkás) kollégáknak,
- mikor nem elég a szoftverrendszerek‎ folyamattámogatási képessége,
- mely folyamatokat érdemes minimálisan megváltoztatni, hogy ideálisan kiszolgálhatók legyenek távmunkában is,
- mely folyamatok hibáinak javításával biztosítható könnyen a minőség.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!