A technológiai fejlődés mindig is félelmet váltott ki az emberekből - kezdte Dr. Ződi Zsolt. Ahogy fogalmazott: „Az ipari forradalom óta szorongunk, hogy elveszítjük a kontrollunkat az általunk létrehozott technológiák felett. Eközben mindig felmerült az a gondolat is, hogy a jog eszközeivel kell majd megfékeznünk őket.”

Ezek a félelmek már a 20. század elején is jelen voltak, különösen a robotika kapcsán. Ződi felidézte Karel Čapek R.U.R. című művét és az 1930-as évek amerikai robot-hisztériáját, amikor az emberek attól tartottak, hogy a gépek ellenük fordulnak. Rámutatott, a sajtó már akkor is tele volt szenzációhajhász hírekkel, miszerint olyan robotokat alkottak meg, amik veszélyt jelenthetnek az emberekre.

Ződi hangsúlyozta, noha az MI ma már széles körben elérhető, nem jelent egzisztenciális fenyegetést. Ehelyett inkább társadalmi és etikai kihívásokkal kell szembenéznünk. Mivel az MI nem önállóan működik, hanem emberek irányítják, a klasszikus robotika törvényei sem alkalmazhatók rá: más típusú szabályozásra van szükség.

Ezzel elérkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez: hogyan szabályozzuk az MI-t?

„El kell döntenünk, hogy ezek a jogszabályok büntetőjogi típusúak, vagy inkább preventívek legyenek, hogy már eleve megelőzhessük általuk a problémát. Az Európai Unió ez utóbbi, preventív megközelítést választotta, ami biztosítja, hogy az MI-rendszerek már a bevezetésük előtt megfeleljenek bizonyos etikai és biztonsági követelményeknek” - emelte ki a professzor.

Ám nemcsak a jogalkotás módszere, hanem annak alkalmazási területe is kérdéses. Az EU egy egységes, általános szabályozási modellt vezetett be, míg például Kína szektoronként eltérő szabályokat alkalmaz. „Az európai modellnek megvan a hátránya: mindenre ki kéne terjednie, ha azonban túl általános, akkor a részleteket már más jogalkotóknak kell megfogalmazni. Az EU ezért 57 részletes szabvány kidolgozását kérte, ám az még mindig nem világos, hogy ezek pontosan hogyan hatnak majd az egyes ágazatokra” - magyarázta Ződi.

A jogászoknak túl mérnöki, a mérnököknek túlságosan jogi nyelvezetű

A professzor kitért arra a dilemmára is, hogy az MI szabályozása mennyire épüljön etikai vagy technikai alapokra. Az EU hibrid megoldást alkalmaz, ami egyszerre tartalmaz etikai elveket és műszaki előírásokat. Azonban ez problémát is jelent, hiszen ezek a jogszabályok “sem a mérnökök, sem a jogászok számára nem teljesen világosak, mert olyan elemeket tartalmaznak, amelyeket csak a másik fél ért igazán”.

Végezetül Ződi rámutatott arra is, hogy az időzítés kritikus kérdés: „A jó szabályozás figyelemmel kíséri a technológia hatásait, elemzi a kockázatokat, széleskörű egyeztetést folytat, majd ez alapján hoz döntéseket. Most viszont a közvélemény szerint erre nincs idő. És bár az EU gyors lépéseket tett, a nagy nyelvi modellek váratlan megjelenése már most módosításokat tesz szükségessé. Így tehát folyamatos alkalmazkodásra van szükség.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!