Jönnek a robotok: mutatjuk, hogyan ne veszítsd el a munkád!

Jönnek a robotok: mutatjuk, hogyan ne veszítsd el a munkád!
A munkafeladatok automatizálása, a gépi erő használata évszázadokra tekint vissza a történelemben, a robotizáció pedig az elmúlt évtizedekben csúcsra pörgött. Az ember egyre féltékenyebben tekint a masinákra, melyek sok esetben kiszorítják őt a munkaerő-piacról. Ám csak ha hagyjuk! A cikkben azt kívántuk áttekinteni, hogyan őrizhetjük meg pozíciónkat az egyre inkább automatizált világban, s hogyan tud ember és robot békésen egymás mellett dolgozni.

Az embernek valós a félelme a robotizáció tartós előretörésétől (mivel a robotok szinte mindenhol ott vannak már, így nem kerülik el az Internet Hungary konferenciát sem). Az „elveszi a munkámat” típusú gondolkodás érthető, főleg azok esetében, akik alacsonyan képzettek, s úgy gondolják magukról, ők nem fognak tudni olyan tudáskincsre szert tenni, mely meghaladja a robotok képességeit. A mérleg nyelve azonban ide-oda billen, az automatizálás nem kizárólag kiváltja, segíti is az embert.

Az emberek által felügyelt gépek a 19. századtól kezdve elsősorban a nehéz és könnyűiparban, a közlekedésben jelentek meg, s terjedtek el. Ha az ember ma robotizálásról beszél, többnyire a nehézipari üzemekben, mezőgazdaságban, élelmiszeripari gyárakban, a futószalag, gyártósor mellett dolgozó masinák képe ugrik be. (A Műszaki Magazin cikke szerint 2017-ben, csak Magyarországon 700 ipari robotot adtak el.) A pick and place egyszerű feladatait elvégző robotok olyan feladatsorokat csinálnak, melyeket fizikai korlátai vagy a különböző veszélyek (vegyi anyagok, extrém magas hőmérséklet) miatt az ember nem tud végrehajtani.

A robot nem sztrájkol
Itt azonban már érdemes arról is beszélni, hogy a monoton munkafolyamat során egyéni rizikó is fennáll: az ember kiég, idővel motiválhatatlanná válik, s emiatt hamarabb fárad, hibázik, sztrájkol. Egy jól beállított gép ilyet soha nem tesz.

Ha azt vizsgáljuk, mely szektorokban, munkaterületeken érdemes egy robotot alkalmaznia egy vállalatnak az ember helyett, a kulcsszó a hozzáadott érték. A 21. századi, robotokat gyártó cégek már nem azt nézik, hogy a gép hol tud többet, nagyobbat, nehezebbet, gyorsabban emelni az embernél, hanem hogy képes-e úgy tehermentesíteni a humán munkaerőt, hogy az egy magasabb hozzáadott értékű feladatvégzésre térhessen át. A g7 portál helyszíni riportja a bizonyíték erre a kobotokat (együttműködő robotok, melyek az emberrel egy térben, bennünket nem veszélyeztetve tudnak dolgozni) gyártó dán Universal Robots nevű vállalatnál.

A cég a közelmúltban eladott egy robotot egy kétfős amerikai mikrovállalkozásnak, mely 3D-s nyomtatóval készít ajándéktárgyakat. A beprogramozott robot átvette az irányítást a nyomtató felett, s a két munkatárs innentől teljes erővel belevethette magát az értékesítésbe. A gép megtérülési ideje fél-egy év, onnantól az addigi profit sokszorosát termeli a cégnek. A történtek azt igazolják, hogy létezik értelmes együttműködés robot és ember között, melynek nem az a vége, hogy az automatizálás kiszorítja az embert a munkaerőpiacról, hanem racionalizálja a feladatokat, melynek révén növelhető a bevétel.

Kinek jobb az órabére?
Ide illik a szintén dán robotgyártó, a Mobile Industrial Robots példája is, mely kiszámolta, hogy a 100 kilót szállítani képes, üzemen belüli rakodásra alkalmas gépének órabére a rá fordított teljes költség tükrében öt euró. Eközben idehaza egy raktári kisegítő munkatárs 200 ezres nettója, s a teljes ráfordított bérköltség 6-7 eurós órabért ad ki, vagyis sokkal többe kerül a cégnek, s időnként még betegszabira is elmegy, sőt fizetésemelést is kér.

Itt érdemes visszakanyarodni a fenti kérdéshez, miszerint az alacsony hozzáadott értékű feladatokat végző dolgozók hogyan kerülhetik el, hogy a robotizáció munkanélküliségre kárhoztassa őket?

Az OECD friss számításai szerint a jelenleg emberek által betöltött munkahelyek 14 százaléka fog megszűnni a robotizáció nyomán az elkövetkező években, a munkahelyek 32 százaléka pedig jelentősen átalakul. A növekvő automatizáció folytán a teljes munkaidős állások száma csökkenni fog, a részmunkaidőseké nőni, mindez értelemszerűen általános fizetéscsökkentést eredményez. Felértékelődnek tehát azon munkahelyek, melyek betöltéséhez magasabb szintű, összetettebb tudáskincs szükséges, ahol a workshopok, tanfolyamok révén, és az élethosszig tartó tanulásba vetett hit segítségével az ember „okosabb marad”, mint a gép.

Jogásznak, mérnöknek lenni jó!
Az előrejelzések szerint a tanári, jogi, mérnöki, orvosi, informatikai pályák védelmet biztosíthatnak, illetve értelmeszerűen előnyt jelent ha valaki közép vagy felsővezető egy vállalatnál. Az inkább veszélyzónában mozgók az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban, összeszerelő üzemben, építőiparban, bányákban kétkezi munkát végzők, vagy a gépkezelők, takarítók.

S, ha már itt tartunk, akár ezt a cikket is írhatta volna robot. A japán JX Press médiacég mesterséges intelligenciája 2008 óta lesi a különböző japán hivatalok, állami szervezetek oldalait, s ha földrengés van, előbb ad hírt róla, mint bárki más. A helyi hírügynökségek évek óta fizetnek elő a szolgálatatására. A robotújságírás kora évekkel ezelőtt megkezdődött, de ez már egy másik cikk témája.

A robotizált, irodai folyamatautomatizálás 4 szintje (forrás: itcafé.hu):

- RPA - a szoftverrobotok egyszerű, ismétlődő adatfeldolgozása
- kognitív automatizálás - a szoftver nem strukturált adattömegben is képes mintákat felismerni, ez alapján fejleszti algoritmusát
- digitális ügynök - a szoftver képes szöveg és beszédfeldolgozásra, az ember szándékainak felismerésére
- autonóm ügynök vagy mesterséges intelligencia - korlátlan mennyiségű adatfeldogozásra képes szoftverrendeszerek, melyek jobb ítélőképességgel bírnak, mint az ember

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Gabay Balázs

Tíz éve kalapálok a billentyűzeten különböző szerkesztőségekben, s túlnyomó részt sportos tartalmak köszöntek vissza a monitoron.

Ám ma már a sport is digitálisan hódít, ...