Korábbi cikkünkben megágyaztunk a reklámozási ipart feje tetejére állító AdWordsnek, Bill Gross forradalmi oldalával a GoTo.com megalapításával, most pedig nézzük, hogyan lett pénzgyár Sergey Brinnek és Larry Page-nek a elefántcsontornyából!
A Google első hirdetéses próbálkozására már 2000 januárjában sor került, amikor adott kulcsszavak fölött nem túl tolakodó szöveges linkek kezdtek feltünedezni. Érthető volt, hogy a cég a villogó látványos bannerek helyett a szöveges formátumot preferálta, hiszen maga az oldal letisztultsága el sem bírta volna ezeket. Ugyanakkor ekkor még a bannerezésnél használt, klasszikus ezer megtekintéseken alapuló CPM struktúrán keresztül számolták el pénzt. Magyarán a hirdetők 15 dollárt fizettek minden ezredik megjelenítés után azért, hogy az ő linkjük legyen az első a sorban, míg a második helyért 12, a harmadikért 10 dollárt. Kezdetben egy kis marketingescéggel futottak, szerény hirdetőtáborral, mintegy 350 résztvevővel. De Brinék szerettek volna egy gigászi sales-es csapatot, helyette már ekkor is egy tudományosabb, automatizált struktúrában gondolkodtak. Alapvetően tetszett nekik az Overture konstrukciója, különösen az a része, ami lehetővé tette, hogy egy sima online regisztrációval bárki vásárolhatott magának hirdetőfelületet a bankkártyájával. Így indult útjára 2000 októberében az AdWords, ami pont ugyanezt képviselte.
Kattintást pénzért!
Ahogy a Goto/Overture megtapasztalhatta, a hirdetők valósággal tülekedtek azért, hogy a Google egyre nagyobb tömegeket elérő találatlistáján prominens helyekre kerüljenek, ugyanakkor, ahogy korábbi cikkünkből is kiderült, a felhasználók viszont nem özönlötték el az oldalt. Így az AdWords a cég rövid távú anyagi gondjait valóban meg is oldotta azzal, hogy csak 2001-ben 85 millió dollárt hozott Pageéknek. Igen ám, viszont ezzel egyidejűleg volt még mit javítani az elképzelésen, ez elsősorban a CPM-et jelentette, mivel az Overture modelljétől eltérően nem klikkelés, hanem megjelenítés alapú volt még. Érdemes a fenti bevételt összehasonlítani az Overture 2001-es adataival és mindjárt látványos lesz a különbség a két gyakorlat között, ugyanis ebben az évben a Goto-t is jegyző Gross cége 288 milliót hozott a konyhára, ami több mint az AdWords eredményeinek tízszerese. Ennek ismeretében Brinék is gyorsan váltottak, ám a rájuk jellemző módon nem csak adoptálták az Overture megközelítését, hanem belevittek egy kis csavart is a dologba, amitől nagyságrendekkel menőbb konstrukciót sikerült felhúzniuk.
A népszerűség áldása
Az új AdWordsben a hirdető már az átkattintásért fizetett, de ezzel párhuzamosan bevezettek egy úgynevezett minőségi pontozást is. Ez azt jelentette, hogy a hirdetéseket kezelő algoritmus nem csak azt figyelte, a megfelelő sorrend beállításakor, hogy ki mennyit fizetett érte, hanem azt is, hogy mennyien kattintottak az adott linkekre, tehát mérte azok relevanciáját is. Ezzel például ki lehetett védeni, hogy a keresett téma szempontjából jelentéktelen, de dúsgazdag, és ezért több vagon kulcsszót maguknak behúzó hirdetők uralják a böngészőt. Ehhez még érdemes hozzávenni, hogy sokszor a releváns témában hirdetőnek kevesebbet is kellett fizetnie másoknál, mivel a ráesett több kattintás következtében automatikusan előrébb sorolta az algoritmus anélkül, hogy fizetett volna érte. Ez végül megint a Google-nek érte meg leginkább, hiszen egy olcsó, átkattintásonként 5 centes hirdetésből több pénz jön be, hiszen népszerűségéből fakadóan többen nézték meg, mint a heti két kattintást generáló 1 dollárost.
Hasznos reklám
Ez felhasználói szempontból azt jelentette, hogy minél közelebb járt a felbukkanó hirdetés a keresett témához, annál kevésbé bizonyult idegesítőnek. Lényegében az AdWords elkezdett éppen annyira hasznos lenni, mint maga az eredeti, böngészőben végrehajtott keresés. Yossi Vardi, a Google egyik korai tanácsadójának javaslatára ezek a hirdetések a böngésző jobbra eső harmadában jelentek csak meg, ami egyrészt lehetőséget adott arra, hogy többet is beszuszakoljanak oda, másrészt nem tűnt annyira tolakodónak. Egy teszt alapján az is kiderült, hogy a hirdetésekkel ellátott böngészőben a felhasználók több mindenre keresnek rá, mint a reklámszűz verzióban. Ez tipikusan az a ritka helyzet volt, ahol mindenki nyertesnek érezhette magát. Nyert a Google, hiszen sokkal többet keresett innentől kezdve, mint az Overture, nyert a hirdető, mert kevesebbet kellett fizetnie, de ezzel egyidejűleg többekhez jutott el a terméke, és nyert a felhasználó, mivel a hirdetések formájában hozzá eljutott, kiegészítő keresési eredmények hasznosak voltak a számára.
És elkezdett dőlni a lé
Ezáltal az AdWords vált a Google régóta várt kasszasikerévé. A vezetését elvállaló, frissen felvett Sheryl Sandberg később úgy emlékezett vissza, hogy épp csak növekedni kezdtek, de már abban a fázisban is hihetetlenül jól ment minden. Persze ebben közrejátszott az is, hogy a Google-nek megvolt az, amivel az Overture nem rendelkezett: a saját, nagy forgalmat bonyolító böngészője. Ezért Brinék nem voltak rákényszerítve arra, hogy csillagászati összegekért cserébe próbáljanak egyezségre jutni más keresőoldalakkal, hiszen a maguké is napi szinten több százmilliós forgalmat bonyolított. Ám mindezek ellenére egy szolgáltatóval mégis kivételt tettek, ez pedig az amerikai netes világ egyik úttörőjeként nyilvántartott AOL volt, akikkel az együttműködést 2002 májusában jelentették be. Ezzel a Google-nek nem csak az adatbázisa vált elérhetővé az AOL-on keresztül, hanem a fizetett hirdetései is, ezzel pedig Brinék kiütötték a nyeregből az Overture-t, mivel korábban nekik volt együttműködésük az AOL-lel.
Mindent egy lapra
Persze az üzlethez komoly kockázatot kellett vállalni, egyrészt alig hónapok teltek el az AdWords újrahuzalozását követően, ráadásul az AOL több tízmillió dollárt kért el előre, mint garantált bevételt, függetlenül attól, hogy ezt a Google képes lesz-e kigazdálkodni az AdWordsből. Brin később el is ismerte, hogy nagy rizikó volt. Susan Wojcicki emlékei kicsit közelebbről meg is világítják, hogy mekkora: „Kereshettünk 40 millió dollárt az üzleten, de bukhattunk is 40 millió dollárt, mindezt úgy, hogy akkoriban volt összesen 10 milliónk a bankban.”
Az AOL üzlet végül gyümölcsözőnek bizonyult, ugyanis az AdWords képes volt megbirkózni a megemelkedett forgalommal és a cég bevételei látványosan növekedni kezdtek. 2002 volt a Google első financiális értelemben sikeres éve, 100 milliós tiszta haszonnal, egy évre rá, ez már 185 millió dollár volt, és ezzel egyidejűleg az AdWords hirdetőtábora is százezresre nőtt.
Ezt is az internethistorypodcast.com-ról fordítottuk!
Cikkünk először július 19-én jelent meg.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!