2050-ben a világ népességének 75%-a városokban fog élni, amelyek ráadásul egyre nagyobbak lesznek, vagyis egyre nagyobb teher hárul a városi struktúrákra és a tömegközlekedési rendszerekre. Már nem csak metropoliszokról beszélünk, hanem megapoliszok jöttek és jönnek létre tízmilliós populációval, így egyre nagyobb szerephez jutnak az új technológiák, hogy az élhetőség kritériuma megmaradjon, illetve egyáltalán működőképesek legyenek a nagyvárosok, és ne fulladjon káoszba minden. Az innovatív megoldásokkal válaszolhatunk a jelenkor kihívásaira, amelyek érintik az infrastruktúrát, a lakhatást, a közlekedést, a munkahelyet, az energiát, az ételt és a vizet. Korábban a smart városok élharcosai a technológiai vállalatok voltak, akik saját felhasználóiknak és vásárlóiknak biztosították az intelligens megoldásokat, ma már azonban holisztikusan gondolkodva az egész településekre kiterjedően fejlesztik a rendszereket, kiszolgálva a városlakók igényeit.
A smart city kifejezést egyre többször halljuk, azonban ez csupán egy gyűjtőfogalom, amely vonatkozhat olyan városokra, amelyek egy-egy technológiát hasznosítanak a városszervezés vagy/és a tömegközlekedés, közvilágítás működtetése során, vagy akár több innovatív megoldást is alkalmazhatnak. De a smart city a fenntarthatósággal is kéz a kézben jár, hiszen az új forradalmi technológiák, a digitalizáció korának innovációi nem csak a városok irányításának, működésének, a tömegközlekedési rendszerek koordinálásának eszközei, hanem segítségükkel kisebb lehet a városok ökolábnyoma, a széndioxid kibocsátást jelentősen vissza lehet szorítani, és környezettudatosan lehet irányítani az ingatlanfejlesztéseket és a városmenedzselési feladatokat.
Új életszemlélet
A smart city nem csak önmagában a technológiát alkalmazza sikeresen, hanem környezettudatos gondolkodást is kíván, vagyis egyfajta életszemléletet, életmódot, életstílust képvisel, amely a magasabb életminőséget célozza meg úgy, hogy a lakókat tudatosan neveli. A smart ilyen értelemben tág fogalmak között értelmezhető, és az eredeti szűk jelentésén túl bármit jelenthet, ami kényelmesebbé, gyorsabbá és egészségesebbé teszi az életünket. Smart, ha a jelzőlámpákat úgy állítják be, hogy a tömegközeledésben résztvevő buszok gyorsabban áthaladhassanak egy-egy forgalmas csomóponton, dugóveszélyes övezeten, de ugyanúgy smart, ha egy adott kerületben vagy városrészben csak meghatározott fenntartható technológiákkal épülhetnek új házak, vagy ha egy adott körzeten belül megújuló energiát termelő erőművel látják el a lakásokat.A sokszínűség miatt lehetetlen kiemelni egyetlen várost, amelyet példaként állíthatunk magunk elé, ezért inkább érdemes mindenhonnan összegyűjteni a kiemelkedő projekteket. A smart city megvalósítható egy vadonatúj városban ugyanúgy, mint egy régi történelmi értékekkel bíró településen. Természetesen más és más szegmensekben és mélységben abszolválhatják a városvezetők a smart megoldásokat, de a kis lépéseket is meg kell becsülnünk, hiszen a cél az, hogy az okos városok és megoldások hozzájáruljanak az élhető környezethez.
Vadonatúj városok – komplex szemlélet
Számos világhírű projekt épül vagy készült már el, amelyek vadonatúj városokat fejlesztettek, hogy megvalósítsák a fenntartható településeket. Az egyik leghíresebb kezdeményezés Songdo megépítése Dél-Koreában, amely csak negyedórás autóútra található az Incheon Nemzetközi Repülőtértől, és várhatóan még ennek az évtizednek a végére teljesen elkészül: 40 ezer lakóval, plusz 55 ezer dolgozóval kalkulálnak, akik naponta ingáznak. A város 40%-a zöld park, a Central Park 2009-ben nyitott meg mintegy 400 ezer m2-nyi területen, ahol múzeumok mellett vízitaxi szolgáltatás is működik, és van persze 15 mérföldnyi kerékpárút is. A fenntarthatóság iránti elkötelezettséget igazolja, hogy a házak tucatjai rendelkeznek már LEED zöld minősítéssel. A hulladékhasznosítási rendszerük a lakásokból közvetlenül a feldolgozó központokba szállítja a szemetet, ahol automatikusan rendszerezik azokat az anyaguk szerint, majd jöhet az újrahasznosításuk. Az utcák alatt olyan szenzoros érzékelők működnek, amelyek figyelik a forgalom változásait, és a torlódások elkerülése érdekében beavatkoznak a rendszerbe.Az élet szinte minden területét digitalizálták, így a forgalom és a tömegközlekedés szabályozását végző érzékelőktől kezdve a Cisco személyes video szolgáltatásáig, amelyek összekötik a lakókat a vállalkozásokkal és a szolgáltatókkal, miközben a centralizált ellenőrző rendszer működteti a városi szolgáltatásokat, mint például a hulladékgyűjtés vagy az energiatermelés. Az Egyesült Arab Emirátusokban is egy különleges kezdeményezés válik valóra, hiszen Abu Dhabi mellett Masdar City néven egy megújuló energiával működő, zéró CO2 kibocsátású vadonatúj várost építenek. A közel kétmérföldes városban csak elektromos autók közlekedhetnek majd, a gáz, az olaj és a szén helyett napelem farmokból nyerik majd a szükséges energiát. A remények szerint a város energiafogyasztása mindössze ötöde lesz a hasonló, hagyományosan működő városok energiafogyasztásának. 2025-re ígérik az átadást, amikor 40 ezer ember élhet ott, és naponta 50 ezer fő ingázhat a munkahelyére. Jelzésértékű, hogy a Siemens a közelben nyitotta meg a közel-keleti központját, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) pedig segített megalapítani a Masdar Technológiai és Tudományos Intézetet 2009-ben.
Minderről bővebben is olvashat az alábbi linken:
http://realista.hu/ingatlanpiac/mire-felbrednk-mr-egy-msik-vilg-lesz-ilyenek-a-jv-vrosai/132407?utm_source=hirfigyelo&utm_medium=e-mail&utm_campaign=2017-02-28
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
