A digitalizáció alapjai a gyártósorok esetében

Az első lépés a digitalizáció felé maga az elhatározás, a döntés meghozatala. Egy hagyományosan működő vállalat életében döntő lépés az átállás, amit alaposan elő kell készíteni és meg kell tervezni. Sok cég ilyenkor valamelyik agilis módszertan felé nyúl, mert ezekkel jellemzően zökkenőmentesebb és gyorsabb az átállás. Ezzel együtt is időt kell hagyni a digitalizáció bevezetésére, és érdemes kisebb lépésekben, fokozatosan haladni.

Bár a digitalizáció hosszú távon költséghatékonyságot hoz, kétségtelen, hogy a bevezetésnél nagyobb összeget kell rászánni. Mindenképp tudni kell tehát, hogy milyen megtérülésre (ROI, Return On Investment) lehet számítani, és hogy ennek fényében megéri-e számunkra a digitalizáció vagy sem. Utóbbira nem igen találhatunk példát, mert a korszerű technikák és megoldások szinte kivétel nélkül mindig nagyobb bevételhez, termelékenyebb munkához vezetnek.

5 mód, ahogyan a digitalizáció átalakította a gyártósorokat

Nézzük meg konkrét példákon keresztül, hogy a legmodernebb technológia hogyan jelenik meg a gyárak életében!

Automatizáció és robotizáció

Ha Henry Ford, a gyártósor és a tömegtermelés atyja ellátogatna egy mai gyárba, alighanem leesne az álla. Az emberi munkaerőt a digitalizáció hatására jelentős mértékben kiváltották a robotok és az automatizáció. És messze nem csupán az autóiparban, hanem az ipar minden területén. A robotok hiba nélkül, éjjel-nappal, döbbenetes precizitással képesek előállítani még az olyan bonyolult termékeket is, mint amilyen egy olajmentes kompresszor vagy egy orvosi CT-készülék.

Adatvezérelt döntéshozatal, prediktív karbantartás

A számítógépek egyszerűen verhetetlenek adatfeldolgozásban, főleg akkor, ha nagy mennyiségű adatról van szó. Márpedig egy gyártósoron töméntelen mennyiségű fontos adat keletkezik. A digitalizációval ezek egyfelől megismerhetővé, másfelől feldolgozhatóvá váltak. A cégvezetés ezek fényében megalapozottabb döntéseket hozhat. Remek példa erre a prediktív karbantartás: a számítógépek előre jelzik, mikor várható például az olajmentes kompresszor meghibásodása, így azonnal lépni lehet, mielőtt nagyobb probléma alakulna ki.

Dolgozók és digitalizáció

Azt már említettük, hogy a digitalizáció hatására az emberi munkaerő visszaszorult. Ami egyáltalán nem jelenti, hogy eltűnt volna a gyártósorok mellől, sőt! A robotokat programozni és felügyelni kell, ahogy a javítás, karbantartás sem maradhat el. Márpedig ezek olyan feladatok, amiket csakis ember végezhet. Egyes gyártási folyamatok pedig olyan képességeket igényelnek, amikre a gépek nem, csakis az emberek alkalmasak. A digitalizáció tehát megváltoztatta a dolgozók szerepét a gyártásban, új munkaköröket hívott életre és biztonságosabbá tette a munkavégzést.

Rugalmasság és testreszabhatóság

Ismét csak azt mondhatjuk, hogy egy néhány évtizeddel ezelőtt élt gyártulajdonos talán el sem hinné, hogy mennyire rugalmas és az igényekhez alakítható a gyártás a mai világban. A big datára épülő döntéshozatal lehetővé teszi, hogy egy gyár mindig olyan kapacitáson működjön, ami a legideálisabb. Ezzel együtt a modern, digitális gépekkel és berendezésekkel a cégek teljes mértékben az igényeikhez szabhatják a gyártás menetét és a termék minőségét.

Kiberbiztonság

Az új idők és technikák új kihívásokat is hoztak magukkal. A digitálisan, online vagy felhőben tárolt céges adatok és információk rendkívül nagy értékkel bírnak, ezért sajnos a bűnözők is szemet vethetnek rájuk. Egy gyártócégnek tehát mindent meg kell tennie azért, hogy a kiberbiztonság terén is megfeleljen a legmagasabb elvárásoknak. Különösen fontos mindez, ha az ügyfelek vagy a dolgozók személyes adatairól van szó, pláne ha azok szenzitív információkat is tartalmaznak.

Hová tartunk?

A gyárak hatalmas utat tettek meg az elmúlt évszázadokban, a fejlődés pedig töretlen. Aligha okozhat bárkinek meglepetést, hogy a következő nagy változást a mesterséges intelligencia hozza majd el a termelésben. A fejlett MI-k még gyorsabb és hatékonyabb adatfeldolgozásra képesek, sőt akár a döntéshozatalban vagy a stratégia kialakításában is szerepet kaphatnak. Ahogy a problémák feltárásában is: az MI rámutathat, hogy hol hiányos a céges folyamat, mit lehetne javítani és ehhez pontosan milyen lépések szükségesek.

A negyedik ipari forradalomnak vagy ipar 4.0-nak is nevezett átalakulás részei lesznek az egymással aktívan kommunikáló gépek (M2M), illetve az IoT-re, azaz a dolgok internetére épülő technikák is. Utóbbi azt takarja, amikor a gyártásban résztvevő minden gép „okos”, és azonnali információt osztanak meg egymással.

Mi sem ismernénk rá a jövő gyártósoraira

Már a fentiekből is látszik, hogy a 21. században ismét alapvetően átalakul majd a gyártás. Alighanem olyan technikák, gépek és eljárások is megjelennek majd a század végére, amiket mi jelenleg még elképzelni se nagyon tudunk.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!