A stressz folyamatos feszültség vagy idegesség, amely a szervezet válaszreakciója egy vagy több tartós negatív ingerre – írja Herold Lilla a hrpwr.hu oldalán olvasható cikkben. A junior szervezetfejlesztő és coach szerint ez gyakran összefügg azzal, hogy úgy érezzük, elveszítjük az irányítást valami felett, de néha nincsen ennyire nyilvánvaló oka. Amikor szorongást vagy félelmet érzel, a test stresszhormonokat szabadít fel, mint például az adrenalin és a kortizol – fogalmaz. A stressz normál esetben egy fontos, a túléléshez elengedhetetlen reakció. Fizikai tüneteket akkor okozhat, ha szervezetünknek nincs elég ideje visszarendeződni a nyugalmi állapotba.

Ha az életed tele van stresszel, mint amilyen az enyém volt, akkor van néhány egyszerű dolog, amit megtehetsz azért, hogy az életed kezelhetőbb szintre tudd hozni – írja a coach. Hozzáteszi, Walter Bradford Cannon amerikai orvos „üss vagy fuss” (fight-or-flight response) elmélete segítségével jobban átlátható, mi is zajlik ilyenkor bennünk.

Üss vagy fuss!
A stresszre adott természetes reakciónk az evolúció során fennmaradt mechanizmus, az üss vagy fuss válasz. Ez egy automatikus testi reakció, ilyenkor készültségi állapotba kerülünk. Régen ezt az oroszlán támadásakor hasznosíthattuk igazán, manapság ez olyan helyzetekben lép működésbe, amikor fizikai veszélynek vagyunk kitéve, mint például, ha egy autót észlelünk az úttesten, amire leléptünk. Ebben a pillanatban megemelkedik a pulzusunk, a vérnyomásunk, az adrenalin szintünk és hevesen kezd el verni a szívünk. Ezekre a mechanizmusokra van szükségünk ahhoz, hogy aktiválódjon és megnövekedjen a testben az erő és a sebesség várva a közelgő harcot, vagy futást. Ebben az esetben az autóval szemben nincs esélyünk, ezért az agyunk az „üss vagy fuss” válaszokból az utóbbit választja és leadja testünknek az ehhez szükséges parancsokat.

Az „üss vagy fuss” válasz hasznot hajt azzal, hogy elősegíti, hogy az egyén megbirkózzon a fizikai fenyegetésekkel, de nem igazán hasznosak, amikor a stressz modern forrásaival állunk szemben. Ez a fajta felkészültség nem segít akkor, ha a dugóban ülünk vagy a pénztárnál állunk sorba, mivel a megtermelt adrenalint nem tudjuk felhasználni. Cserébe viszont azt érezzük, hogy felrobbanunk. Valójában ezekben a helyzetekben nem lenne szükségünk erre az ősi válaszra.

És hogy miképpen kapcsolódik az oroszlán és az autó a munkahelyhez? A választ megtalálod a szerző cikkében, a hrpwr.hu weboldalon.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!