Dolly, a nőstény bárány a világ első klónozott emlőse volt. Úgy született meg 1996-ban, hogy egy klónozni kívánt élőlény sejtmagját ültették be egy petesejt magja helyett, az élőlény DNS-ét így pontosan le tudták másolni. 2003-ban azonban Dolly elpusztult – olvasható a Futurism cikkében.
A bioetikai tanács, valamint az amerikai Nemzeti Akadémia akkori beszámolója szerint ugyanakkor a technológia nem volt biztonságos, és jelezték, mindenképpen be kell tiltani az eljárást – még kutatások, vagy terápiás célból sem alkalmazható.
Schwarzenegger is megküzd a gonosz klónnal
A média ugyanakkor lélegzetvisszafojtva várta a friss híreket – nem véletlen, hogy ekkoriban készült el Arnold Schwarzenegger filmje, A hatodik napon, amelyben a főszereplő klónja teljesen átveszi a férfi életét.
Az elmúlt 15 évben a genetikai kutatások igen sokat fejlődtek, ám az ember klónozása előtt még mindig rengeteg akadály áll.
Dolly idejében a technológia még nem volt kellőképpen hatékony – 100 embrióból csupán egyetlen született élve, és ezek közül is több végzetes rendellenességekkel jöttek világra.
A tudósok sikerrel lettek úrrá a problémák egy részén, a fejlesztések pedig mára valamivel biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tették az állatok klónozását – az utóbbi időben Kína például majmokkal kísérletezett.
Még mindig inkább horrorfilm
Ám az emberi klónozás ma még mindig nagyon rizikós lenne: a szakemberek egybehangzóan állítják, hogy ebben az esetben igen magas számban beszélhetnénk vetélésekről, így nehéz elképzelni, hogy van olyan etikai bizottság, amely ezt jóváhagyná.
A fentebb említett kínai klónozás során például 63 „béranyát” és 417 petesejtet kellett „bevetni” az eljárás során, és mindez csupán 6 terhességet eredményezett, melyből két egészséges majom maradt életben.
Tekintettel a felmerülő, valóban súlyos erkölcsi és szakmaetikai aggályokra, számos országban betiltották az eljárást, viszont a klónozásba állami finanszírozás hiányában gyakorlatilag esélytelen belevágni, mivel a technológia a tudomány jelenlegi szintjén csillagászati anyagi ráfordítást igényel.
Ugyanakkor azok a kutatók, aki a pénzügyi problémát meg is oldanák, a tudományos élet és a diplomácia megvetésére számíthatnának, ami elegendő visszatartó lehet önmagában – zárul az írás.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!