Fogadjunk, hogy ilyen és ehhez hasonló kérdések nálatok is előjöttek, amikor a ChatGPT-ről beszélgettetek. No de mit tükröz az online világ véleménye? Hogy erre a kérdésre választ adhasson, a Neticle online média- és szövegelemző cég összegyűjtötte a chatbot publikus említéseit 2023 elejétől június végéig, a lengyel, magyar, német és osztrák webről.

Mit gondolsz, a többség kedveli a ChatGPT-t?

Ha arra tippeltél, hogy igen, nagyrészt igazad volt: Magyarország az egyetlen a négyből, ahol a negatív vélemények nagyobb arányban (27%) jelentek meg, mint a pozitívak (18%), miközben a semleges vélemények mindenütt 55-59 százalék körüli arányban voltak jelen. Úgy tűnik, leginkább a németek kedvelik a ChatGPT-t, náluk az említések negyede volt pozitív.

Milyen platformokon beszéltek a legtöbbet?

Az online sajtó adta a találatok legnagyobb részét: a lengyel említések 61 százaléka főoldali illetve szimpla online újságcikkekből állt, de ez az arány magas volt a többi országban is, Magyarországon 47, Németországban 45, Ausztriában pedig 37 százalék volt.

A kulcstémák között Németországban és Ausztriában szerepelt a munkahelyekre és iskolákra jelentett veszély, valamint a chatbot által megspórolt költségek is. A lengyelek a csalásokról is sokat beszéltek (hamarosan látni fogjuk, miért), valamint szintén az iskolákról. A magyarországi kulcstémák között megjelent a segítség (azaz, hogy mi mindenben segít a ChatGPT), de szóba kerültek a hibái és riválisai is, mint a Claude AI és a Google Bard, valamint a társadalmi kockázatok.

Az online hangulat ingadozása egyfajta se veled, se nélküled kapcsolatot tükröz

Lássuk, milyen események eredményeztek jelentős véleményváltozást pozitív vagy negatív irányba: a Neticle saját mutatója, az ún. Web Opinion Index láthatóvá teszi, hogyan ingadozott az online hangulat a vizsgált időszak során az egyes országokban.

A német weben az év azzal a jó hírrel indult, hogy a ChatGPT-nek fizetős változata is lesz, és az előfizetéshez extra szolgáltatások járnak majd. Ez okozta a február 2-i kiugrást, ugyanakkor az app március végi olaszországi betiltása jelentős negatív csúcsot eredményezett. Az olasz hatóságok különösen azt kifogásolták, hogy a fejlesztő, az OpenAI jogosulatlanul, tömegesen gyűjtött és tárolt személyes adatokat a felhasználókról. Emellett a fiatalkorúak védelmére sem hoztak megfelelő intézkedéseket. Végül április közepén még a digitális ügyek német minisztere, Volker Wissing is szabályozást sürgetett, arra hivatkozva, hogy “a mesterséges intelligencia már a mindennapjaink része, és alapjaiban fogja azt megváltoztatni”. Wissing gyors reakciót várt az EU-tól, mondván, még most kell szabályozni az MI-t, mielőtt túl késő lenne.

A nagy napi csúcsok Lengyelországban is elég negatívak voltak: januárban a sajtóban arról jelentek meg hírek, hogy orosz hackerek váltságdíjak kicsikarására használták a ChatGPT-t, miközben a chatbot az oktatásban is aggodalmakat keltett, mivel az általa előállított tartalomban nem voltak képesek felismerni a plágiumot az erre hivatott eszközök. Az osztrákok az oktatás és a munkahelyek miatt is aggódtak: egy márciusban közzétett tanulmány szerint egyharmaduk érezte úgy, hogy munkáját veszélyezteti a ChatGPT léte, míg kétharmaduk kitiltotta volna az iskolákból.

A magyar web hangulatingadozásai leginkább politikai vitáknak köszönhetőek. Február 5-én jelent meg a médiában, hogy Márki-Zay Péter megkérdezte a ChatGPT-től, hogyan lehet megdönteni Orbán rendszerét. Sok vita folyt az olaszországi betiltás kapcsán, valamint a chatbot Z generációra és annak munkakörülményeire gyakorolt hatásáról is.

A paródiától a komoly figyelmeztetésekig

A legnépszerűbb tartalom, azaz, hogy mi mozgatta meg leginkább a közönséget, országonként nagy különbségeket mutat.

Németországban egy TikTok-on megjelent paródiavideó állt az első helyen, ami azt figurázta ki, hogy a diákok a ChatGPT-vel írják a beadandóikat, de már a tanárok is azzal javítják őket, mindketten a másik fél tudta nélkül. Az iskola itt nagyon népszerű tematika volt (ahogy már a kulcstémáknál is láttuk): a második helyen álló poszt, a @zdfheute Instagram oldalán arról számolt be, hogy a ChatGPT meglepően jól teljesített az amerikai orvosi egyetemi vizsgákon, de csalódást okozott a bajorországi érettségin.

Az osztrákoknál a gyakorlatiasabb tartalmak mentek nagyot: sokan retweetelték amerikai üzletemberek posztjait, melyek azt mutatták be, hogyan lehet ingyenes asszisztensként használni a ChatGPT-t, vagy éppen azt, hogyan tudunk szakértői szinten dolgozni az eszközzel. Lengyelországban ezzel szemben a humoré volt a főszerep: az egyik TikToker kipróbálta, mi történik, ha a ChatGPT írja meg a videója szövegét, a Pasut nevű YouTuber pedig azt írta videójához: “olyan vagyok mint a ChatGPT, minden kérdésre tudom a választ”.

A chatbot a konyhába is utat talált: Magyarországon a nosalty.hu TikTok oldalára felkerült kólás spagetti recept lett a legnépszerűbb tartalom. A második helyen már egy kijózanítóbb poszt, a Médiavadász videója állt, Gődény György oldalán megosztva. A videóban a ChatGPT korlátairól beszéltek, valamint arról, hogyan kerülhetjük el, hogy a program túl nagy befolyást szerezzen az életünk felett.

Még nincs vége…

A Neticle adataiból kiolvasható trend egyértelműen azt mutatja, hogy a ChatGPT körüli diskurzusnak még messze nincs vége. Sokunknak okoz még komoly fejtörést, mit is gondoljunk róla, hogyan hasznosítsuk optimálisan, vagy éppen, hogy mennyire bízhatunk meg benne. Biztosan ellentmondásos ügyekben kell majd társadalmilag döntést hoznunk a mesterséges intelligencia fejlődése kapcsán: vajon mi az, amit még megengedünk, és hol húzzuk meg a határt?

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!