Ezért nem terjed a mesterséges intelligencia Európában

Ezért nem terjed a mesterséges intelligencia Európában
A mesterséges intelligenciában (AI) rejlő óriási üzleti lehetőségek kiaknázását egyelőre visszafogja a stratégiai figyelem hiánya. Ennek következtében fennáll a kockázata, hogy az európai vállalatok nem fogják tudni kiaknázni az AI-t működésük átalakítására – derül ki egy, a Fujitsu közreműködésével ma kiadott vizsgálati jelentésből. A fenti megállapításokat tartalmazó teljes jelentés értékes útmutatást kínál a cégvezetők számára, mivel sorra veszi, milyen előnyökkel jár, ha a mesterséges intelligenciát felhasználják az üzleti alkalmazásokkal támogatott folyamatok megújítására.

A Fujitsu meglepő módon a mesterséges intelligenciára fordított stratégiai figyelem hiányára derített fényt abban a vizsgálatban, amelyet a Pierre Audoin Consultants 1 (PAC) elemzőcéggel közösen készített 240 európai vállalat vezető üzleti és IT-döntéshozói körében. 2 A vizsgálatba bevont cégek a gépjárműiparban, a kiskereskedelemben és a gyártószektorban működnek. A stratégiai figyelem annak ellenére hiányzik, hogy az érintettek funkcionális szinten egyértelműen tisztában vannak az AI-előnyeivel, terjed a mesterséges intelligencia alkalmazása, és az igazgatói szintű vezetőket a legtöbb helyen bevonják az AI bevezetésével kapcsolatos tervezésbe. A megkérdezett vállalatok mindössze egynegyede tartja a mesterséges intelligenciát stratégiailag fontos technológiának, és csak 11%-uk rendelkezik AI stratégiával.

A mesterséges intelligencia „nagy értéket” képvisel
A gyártócégek körében a megelőző karbantartást látják az AI alkalmazása szempontjából a legígéretesebb területnek, ahol a válaszadók 75%-a szerint a mesterséges intelligencia „nagy értéket” képvisel. A jelentés ezt annak tulajdonítja, hogy ebben a környezetben a gördülékeny működéshez elengedhetetlen a pontos gyártásütemezés és a megrendelt termékek időre való szállítása, és az előrejelzéseket a gépek futásidő- adataira alkalmazott elemzéssel és algoritmusokkal készítik. A mesterséges intelligencia előnyei között említették azt is, hogy fokozza a gyártási folyamatok adaptálhatóságát az új termékekhez (70%), az AI-val támogatott gyártás automatizálása pedig javítja a termelés hatékonyságát (60%).

A legtöbb megkérdezett egyetértett abban, hogy az AI jól használható az ügyfelek jobb megismerésére az értékesítés és a marketing területén, a visszaélések észlelésére és megelőzésére a pénzügyi és számviteli működésben, az ellátási lánc tervezésének és megvalósításának automatizálására az ellátásilánc-kezelésben, a kiberbiztonság javítására az IT-részlegnél és a megelőző karbantartás továbbfejlesztésére a termelésben.

A jogi és megfelelési problémák mellett az AI terjedését az is hátráltatja, hogy a mesterséges intelligencia nem elérhető megoldások részeként (61% szerint ez komoly akadály). 52% úgy véli, hogy a belső kultúra és folyamatok is jelentősen fékezik az AI terjedését. Az AI-alkalmazások iránti élénk keresletet azonban újfent igazolja, hogy a válaszadók 60%-át frusztrálja, hogy a mesterséges intelligenciát lassan építik be az IT- megoldásokba.

„Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia terjedését egyelőre a funkcionális igények hajtják, ugyanakkor a piaci szereplők tisztában vannak az elérhető előnyökkel, és számos kezdeményezés zajlik ezen a területen Európában. A Fujitsu számára meglepő volt a stratégiai figyelem hiánya, ami arra utal, hogy az igazgatói szintű vezetőknek szorosabban részt kell venniük a diszruptív AI technológia lehetőségeinek maradéktalan kiaknázásáról folytatott beszélgetésekben. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg túl nagy a hangsúly az optimalizáláson, mivel az érintetteknek be kell bizonyítaniuk, hogy az AI valóban jobb üzleti eredményekhez vezet. Stratégiai szemlélet, a belső kultúra megváltoztatása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése nélkül azonban a vállalatok nem tudják bevezetni azokat a játékszabályokat újraíró alkalmazásokat, amelyek radikálisan megváltoztatnák az ügyfeleknek kínált élményt, és az izgalmas lehetőségek új fejezetét nyitnák meg előttük” – mutatott rá Dr. David Snelling, a Fujitsu mesterséges intelligenciáért felelős programigazgatója és EMEIA- régióbeli CTO-irodájának munkatársa.

Azért sokan használják a mesterséges intelligenciát

A vizsgált vállalatok közel felénél már működik AI-megoldás. Két éven belül 70%-uk tervezi kiegészíteni meglévő üzleti alkalmazásait AI-technológiával. A technológia bevezetésére való készség hátterében az AI- beruházások funkcionális értékének világos felismerése áll. A válaszadók közel 80%-a komoly eredményeket vár attól, hogy a munkafolyamatok automatizálásával sikerül csökkenteni az emberi beavatkozások szükségességét, 72%-uk pedig az intézkedési javaslatok (pl. megelőző karbantartás, új termék vagy szolgáltatás bevezetése stb.) számának növekedését és minőségének javulását várja a mesterséges intelligenciától.

A vizsgálat főbb megállapításai:


  • Amikor arról kérdezték, milyen kompetenciák szükségesek az üzleti alkalmazásszállítóknál az AI- technológiák integrálásához, a válaszadók azt mondták, hogy olyan szállítót kell választani, amely tisztában van az AI innovációs lehetőségeivel, és érdemi, releváns használati példákat tud felmutatni.

  • Olaszországban és Spanyolországban kevesebb cég (a 22%-os európai átlaghoz képest 17%) látja stratégiailag fontosnak a mesterséges intelligenciát, ami arra utal, hogy Dél-Európában szkeptikusabb a hozzáállás.

  • A DACH-régióban (Németország, Ausztria és Svájc) más térségekhez képest lassabban terjed a mesterséges intelligencia. A válaszadók mindössze 10%-a használ már jelenleg is AI-eszközöket és technológiákat.

  • A skála másik végén helyezkedik el Skandinávia (Dánia, Svédország és Finnország). Ezekben az országokban a leglelkesebbek a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: 17% már rendelkezik AI- stratégiával. Az Egyesült Királyságban látják a legtöbben stratégiailag fontos technológiának a mesterséges intelligenciát (33%, szemben a 25%-os európai átlaggal).  A gyártóvállalatok a következő területeken várják a legtöbb előnyt az AI-tól: emberi hibák előfordulásának csökkentése (60%), az emberi interakció minimalizálása (51%), a manuális folyamatok visszaszorítása (43%).

  • A szolgáltatási, kereskedelmi és közlekedési/szállítmányozási szektorban az átlagnál több vállalat rendelkezik AI-stratégiával (15%), és a többi iparághoz képest nagyobb a hajlandóság arra, hogy a szervezeten kívülről vegyék igénybe a szükséges készségeket és szaktudást (25%).

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!