A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) lehetővé tette, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelje. Ennek megfelelően jelenleg is több százezer munkavállaló dolgozhat otthonról[1]. A távmunkavégzésre eddig is részletes munkajogi, illetve adójogi szabályok vonatkoztak, az otthoni munkavégzés ugyanakkor – különös tekintettel a felmerülő többletköltségek elszámolására - nem került külön rendezésre.

Egyoldalúan elrendelt távmunka

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. 24. pontja szerint a munkavállaló költségként elszámolhatja a munkaszerződésben elrendelt távmunkavégzés során felmerült alábbi költségeket:

• arányos bérleti, közüzemi díjak
• internethasználati díjak,
• számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadások, illetve értékcsökkenés.

Az adóhatóság álláspontja szerint ez a költségelszámolás - a veszélyhelyzet időtartama alatt - abban az esetben is alkalmazható, ha nem munkaszerződésben állapodtak meg a felek, hanem a Kormányrendelet alapján a munkáltató egyoldalúan rendelte el a távmunkavégzést.

Home office

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

Az otthoni munkavégzésre (home office) vonatkozóan nincsen törvényi meghatározás, ha azonban a munkavállaló otthonról, vagyis a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen számítástechnikai eszközzel végez munkát, és eredményét elektronikusan továbbítja, akkor az tartalmát tekintve távmunkavégzésnek minősül.

Az adóhatóság most azt is megerősítette, hogy amennyiben a ’home office’-ban végzett munka tartalmát tekintve megfelel a távmunka fogalmának, akkor arra a távmunkavégzésre vonatkozó költségelszámolás is alkalmazható.

A vonatkozó szabályok alapvetően nem változtak, ugyanakkor az adóhatóság – a vészhelyzetre is tekintettel – elfogadni látszik azok kiterjesztő értelmezését.

A gyakorlatban tehát, ha a munkavállaló 180 ezer forintért vásárol egy laptopot otthoni munkavégzés céljából (költség) és azt számára a munkáltató kifizeti (bevétel), akkor a munkavállaló a költséget a törvényi keretek között elszámolhatja és így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Még gyakoribb lehet, hogy – amennyiben a munkáltató az otthoni munkavégzéshez szükséges internet havi díját megtéríti – úgy azt is adómentesen teheti meg.

[1] A KSH felmérése szerint a veszélyhelyzetet megelőzően a távmunkavégzők száma 144 ezerre volt tehető (2018. I. negyedéves adatok)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!