A menedzsmenttel kapcsolatos elméletek dzsungelében lehetetlen rendet vágni. A guruk, a sztár-vezérigazgatók és a professzorok az egyik héten azt hirdetik, hogy csökkenteni kell a vállalati bürokráciát. A következő héten meg már új osztály létrehozását javasolják a tudás-menedzsment hatékonyságának javítására. A hiszékeny közönséget folyamatosan etetni kell. Ósdi ötleteket kell új ruhába öltöztetni, az újracsomagolt eszméket többnyire rá is lehet sózni a közönségre. A nagy zajban persze előfordul az is, hogy valóban jó és hatékony eszközöket találnak ki - írja a novekedes.hu. Ilyen volt például a total quality management (TQM, teljes körű minőségirányítás) az 1990-es években. Népszerű eszközzé vált, számos feldolgozóipari cég sikerrel alkalmazta. A TQM azt hirdeti, hogy a minőség fenntartása a vállalat működésének lehető legszélesebb tevékenységi skáláján biztosítja a hosszú távú jó teljesítményt.

A vállalatok és a fogyasztók egyaránt jól jártak a selejt csökkentésével, a termékek és a szolgáltatások minőségének javulásával.

Aztán volt persze egy csomó módszer, amely erősen kérdőjelessé vált. A ‘90-es évek bürokrácia- és létszám csökkentő mániája számos kritikus közgazdász szerint visszavetette az amerikai vállalatok innovációs képességeit.

Vagy egy másik példa: a Toyota által kitalált napi szintű készletgazdálkodási módszer sok más vállalatnál nem alkalmazható sikerrel. A vállalkozók csak kapkodják a fejüket, hogy a “lean startup” módszert, amely a piackutatás, a gyártás hatékonysága felől értékeli az ötleteket vagy a “design thinking” elméletet (terv alapú, tervezői probléma megoldás) próbálja meg átültetni a gyakorlatba. A gyanútlan vállalkozó megveszi az idevágó csodakönyvet, aztán törheti a fejét, hogy miként igazodjon ki a gyakran angolul is homályos értelmű szakkifejezések és új műszavak dzsungelében.

Napjaink egyik legnagyobb felhajtása a menedzser nélküli cég elmélete. A módszer propagálói szerint a főnök felesleges. Gary Hamel, egy amerikai menedzser guru 2011-ben adta meg az irányt: először is rúgjunk ki minden menedzsert. Gondoljunk csak bele, hogy a csoportvezetők, a nagyobb területek vezetői, az alelnökök és mindenki más, akinek az lenne a dolga, hogy a többiek munkáját ellenőrizze hány ezer óra teljesen felesleges meetinggel rabolja a cég erőforrásait. A cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!