A kezdeti felhajtás után aztán elindul az érdemi munka. Egy korszakalkotóan új technológia természetszerűleg radikálisan más lesz, mint a meglévő. De mégis, milyen felületeken kapcsolódhat egymáshoz az új és a régi? Milyen veszélyekkel és kockázatokkal kell számolni? Röviden: hogyan lehet eljutni a jelenlegi helyzetből a jövőkép megvalósulásáig?

Pillanatnyilag épp ebben a stádiumban tartunk a dolgok internete, az IoT (Internet of Things) alkalmazásában. Ebben a blogbejegyzésben két olyan területre szeretnénk összpontosítani az IoT-val kapcsolatban, amelyek véleményünk szerint nagyon fontosak, de gyakran nem kapnak elég figyelmet. Az egyik a biztonság, a másik pedig az IoT megoldás minden területén megbízható és zavartalan szolgáltatások nyújtása. Mindkét területen a hálózati csatlakozás korábban nem csatlakoztatott eszközökre való alkalmazása vet fel gondos megfontolást és intézkedést igénylő problémákat - írja a Fujitsu Hungary blogja.

Óvatosan az elvárásokkal
Az IoT-rendszerek iránt jelenleg a közművek, a gyártóvállalatok és a szállítmányozó cégek irányából a legnagyobb az érdeklődés, de előre tekintve azt tapasztaltjuk, hogy az új hipercsatlakoztatott üzleti szolgáltatások a katasztrófaelhárítástól kezdve a hulladékgazdálkodáson át az elmaradott térségekben nyújtott egészségügyi ellátásig, szinte minden területen fantasztikus fejlődést tennének lehetővé.

A változás és az érdeklődés hátterében az egyre kisebb, egyre nagyobb teljesítményű és egyre jobb energiahatékonyságú processzorok állnak, amelyek révén manapság szinte bármilyen eszközbe olcsón lehet lapkát építeni. Ráadásul az ilyen processzorral felszerelt dolgok közel mindegyike összekapcsolható és felruházható bizonyos szintű intelligenciával.

Ennek hátránya – és ezért nem árt az óvatosság – hogy az olcsó lapkák hasonlóan olcsó beépített biztonsággal rendelkeznek, vagy egyáltalán nem biztonságosak. Ez pedig az alábbi eredmények valamelyikéhez vagy kombinációjához vezet: nem frissíthető és – különösen az idő előrehaladtával – biztonsági kockázatot hordozó eszközök.

Erősen heterogén, osztott eszközpark, amely bonyolultabbá teszi a szolgáltatásmenedzsmentet a nem egységes frissítési és patchelési rend, és az ebből következő incidens-, változás- és kiadáskezelési nehézségek miatt

Bár az eszközökbe épített „beágyazott” biztonság valószínűleg javulni fog, ez csupán egy része a történetnek, mivel a technológiához egyébként is súlyos biztonsági kockázatok társulnak. Az IoT-megoldások körének bővülésével az internetes bűnözők által támadható felület is egyre nagyobb lesz.

Jó hír, hogy ezeket a problémákat meg lehet oldani, ha kezdettől fogva szem előtt tartják a biztonságot, és körültekintően tervezik meg a hálózatot és a szoftvereket. E szemlélet jegyében a Fujitsu és partnerei folyamatosan befektetnek a kihívások kezelését elősegítő, új IoT-specifikus technikákba és termékekbe.

A legfontosabb terület talán a szolgáltatásmenedzsment, hiszen végső soron ez szabályozza és kezeli az IoT-képességeket. Az IoT-rendszerben alkalmazott szolgáltatásmenedzsment esetében magasabb szintű integrációra és automatizációra van szükség, ha azt szeretnénk, hogy a rendszer kapcsolatban maradjon a fenyegetéseket elhárító megoldásokkal és proaktívabb menedzselt szolgáltatást nyújtson valós időben.

Látható, hogy a szervezeteknek fel kell ismerniük az őket érintő kockázatokat és kihívásokat, és meg kell határozniuk, milyen mértékű kockázat elfogadható számukra a biztonság és az üzletmenet-folytonosság területén. Azt is el kell dönteniük, hogyan kezelik az érzékelőket, eszközöket és átjárókat a megoldások élettartamának bevezetés utáni szakaszaiban.

Ennek keretében komolyan meg kell vizsgálniuk az incidensek, a változások és a kiadások kezelésének módját, különös tekintettel a menedzselt biztonságra. A teljes poszt itt érhető el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!