Közhely, de igaz: mióta kiütött a koronavírus járvány már csak egyetlen dolog biztos. A bizonytalanság. A társaságok egyik pillanatról a másikra egy olyan helyzetben találták magukat, ahol a környezet állandóan változik és sosem tudni, hogy mit hoz a holnap. Ebben a helyzetben az ingatlan piac sajátos helyzetbe került. Hisz ebben az ágazatban, amikor a gazdaság szárnyal és a bérek nőnek, akkor az eladások is kiemelkedően jól pörögnek. Viszont válság idején se feltétlenül jár mindenki rosszul. Az ingatlanhirdetésekkel foglalkozó oldalakra krízis idején különösen nagy a szükség, hisz nehéz eladni a házakat és a lakásokat. Ezért az emberek hajlamosabbak jobban költeni a reklámozásra – ecsetelte Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az Internet Hungary konferencia első napján.

A szakember viszont hozzátette: a mostani helyzet rengeteg bizonytalanságot szült. Egy csapásra megváltozott a piaci környezet. Egy ilyen helyzetben az egyik legfontosabb, hogy a társaságok figyeljenek a felhasználókra. A változásokra gyorsan kell tudni reagálni, amire jó példa az, amikor a koronavírus elején, ahogy világszerte úgy nálunk is látványosan megnőtt a Facebook-használat. Ezért az embereket a szokottnál is könnyebb volt elérni a közösségi szájton. Természetesen, aki ezt nem vette észre és továbbra is a hagyományos, jól bejáratott csatornákon akarta elérni az embereket, az rossz nyomon járt.

Csak a digitális nem elég
Egy ilyen krízis idején nagy a kísértés, hogy a vezetők az egész céget átalakítsák. A pandémia elején ezt erősítette, hogy egyre többen kezdtek beszélni az „új normálról” és arról, hogy a világ már sose lesz olyan, mint annak idején. Például sokat lehetett arról hallani, hogy micsoda előnyökkel jár, ha a potenciális ingatlanvásárlók a saját otthonukban online is be tudják járni a kiszemelt házakat. Pedig az ehhez hasonló megoldások fejlesztésébe nagy hiba lett volna óriási pénzeket önteni. A világ megváltozik, de nem fog a feje tetejére állni. Az emberek nem fognak 10-20 millió forintot kiadni egy olyan lakásért, amit csak a digitális térben láttak. Az ingatlanértékesítésnél nem lehet elhagyni a személyes jelenlétet – hangsúlyozta Balogh László. Újítani tehát fontos, de lényeges, hogy a fejlesztésekbe megfontoltan vágjunk bele.

A konferencián Ságvári Bence szociológus is beszélt a világot uraló trendekről. Felhívta rá a figyelmet, hogy a „big data” korában sokat elmond arról, hogy miként beszélünk az adatokról. Az adatfolyam kapcsán gyakran cunamiról, özönvízről vagy lavináról beszélünk, vagyis csupa negatív jelzőt aggatunk rá. De van, hogy az adatot az aranyhoz, a napfényhez vagy az olajhoz hasonlítjuk. Ez utóbbi kifejezetten találó, hisz a nyers adat – akár csak az olaj – igazán akkor lesz érték, ha feldolgozzák és nem biztos, hogy a pénz ott fog realizálódni, ahol felbukkan. A tőke inkább oda áramlik, ahol tudják, hogy kell jól kezelni.

A konferencián többször is elhangzott, hogy az adatok gyűjtésénél nem elég felhalmozni az információkat, a mögöttük lévő összefüggéseket is fel kell tárni. Ezt pedig nem mindig lehet automatizálni.

Az intuíció szerepe
Az intuíció szerepéről a vállalati döntésekben Kristin Péter, a Regio Játék vezetője is beszélt. Elmondta, hogy náluk az óriási játék kínálatnak úgy a 90-95 százaléka jól bejáratott termékekből áll össze, amikre tartósan nagy az igény. A maradék 5-10 százaléknál viszont ingoványos talajon járnak. Amikor kimennek egy nemzetközi kiállításra és ki kell választani, hogy melyik játékból fognak tömegesen rendelni, vagyis melyiknél érzik, hogy az itthon is sikeres lehet, akkor nincs azaz adatelemzés, ami el tudná igazítani őket. Ilyenkor nagyban kell hagyatkozni a tapasztalatokra, a termékismeretre és a saját intuícióikra. A döntésüknek azért is nagy súlya van, mert jellemzően pont az új játékokon van a nagyobb árrés.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!