Poór Gyula akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján foglalta össze, mi olvasható ki a védőoltás-tesztelések közzétett adataiból. A fenti hat cég 2021 közepére lőtte be a vakcina tömeges gyártását és hozzáférhetőségét, ez sokkal megbízhatóbb adat, mint a vakcinát már idén őszre ígérő orosz cég, akikről a World Health Organization (WHO) sem tesz említést, mert a tesztelés részleteit nem ismertették semmilyen szakmai fórumon - írja a Forbes.

A segítségnyújtás, a szakmai siker és a várható extrém üzleti haszon reményében éles verseny bontakozott ki az egyes országok és a vezető gyógyszercégeik között.

A gyorsaság és az ár mellett kulcskérdés még, hogy melyik oltóanyag lesz hatékony a különböző és gyakran mutálódó vírustörzsek ellen, mennyire tudják biztonságosan fertőzésképtelenné tenni a vírust, milyen erős és milyen tartós immunválaszt vált majd ki, és lesznek-e mellékhatásai.

A klinikai kísérletek egészséges, 18–55 év közötti önkénteseken zajlanak, de mivel a vírus elsősorban az idősekre és a krónikus betegekre veszélyes, kérdés az is, hogy ők hogyan reagálnak majd a vakcinára.

A WHO 2020. július végi jegyzéke 27 klinikai vizsgálatot és 139 preklinikai kutatást tartott nyilván, ez a szám napról napra emelkedik.

A hazai fejlesztésű COVID-vakcináról egyelőre nincs információjuk, ugyanakkor a felgyógyult betegektől vett vérplazma több súlyos betegnél mutatott sikereket. A magyar kormány az Oxfordi Egyetem fejlesztés alatt álló vakcinájára kötött ötmillió adagra vonatkozó szerződést, ez várhatóan egyszeri oltást igényel.

A teljes cikk itt olvasható...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!