Budapesten a legnagyobb a munkaerő-piaci feszültség

Budapesten a legnagyobb a munkaerő-piaci feszültség
A széleskörű digitalizáció ellenére ma is vannak olyan szakmák, ahol hatalmas az élő munka igény. Március elején a BKIK-nál indult útjára az „Ukrán állampolgárok hazai hiányszakmákban történő foglalkoztatása” címmel szervezett munkaerő-piaci programot bemutató roadshow.

 

A kezdeményezés keretében kétirányú szakmai munka folyik. Ukrajnában a munkaerő-toborzás tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása, s ezt támogatandó, klasszikus és marketing kampány formájában, figyelemfelhívás a magyarországi munkalehetőségre. A program hazánkban egy tizenhárom helyszínt* érintő országos szakmai konferencia-sorozat, amelyben a Horizon 2020 szakmai partnere és támogatója a HSA Kft. A magyarországi tapasztalatokról a szervezők mellett Pryslupska Lolita egy elektronikai gyáregységben dolgozó szalagmunkás operátor ukrajnai munkavállaló adott tájékoztatást.

Marosi László BKIK főtitkár: „2017-ben tovább súlyosodik a munkaerőhiány által okozott probléma. Toborzási nehézségek figyelhetőek meg. 5 év alatt négyszeresére nőtt azon cégek száma, akik üzleti tevékenységét akadályozza a munkaerő-, valamint szakemberhiány. Mindannyiunk előtt álló általános kihívás ennek megoldása. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megújuló szolgáltatásainak ezért lett kiemelt fókusza, s mint ilyen került ma is – nem először és nem utoljára - napirendre.”

 

Koji László BKIK általános alelnök, az ÉVOSZ elnöke: „Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége javaslatot tett a termelő és szolgáltató  vállalkozások közötti közvetlen gazdasági együttműködés erősítésére. Ennek formája a külföldi cégekkel kötött vállalkozási szerződéses keretben történő szervezett munkavállalók fogadása. Az építésügy területén ukrán és fehérorosz székhelyű cégek mutatnak érdeklődést ilyen irányú együttműködésre, ami mindkét fél számára üzletileg előnyös lehet. Fontos, hogy jogszabályilag rendezett feltételekkel, ellenőrizhető módon, a legkisebb bürokrácia mellett erősödhessenek az ilyen üzleti kapcsolatok, amihez a kormányzat közreműködésére, támogatására is szükség van.”
A magyar építőipar, de más gazdasági ágazatok is munkaerőhiánnyal küzdenek.

A munkaerőhiány megszüntetésére több lehetőség is kínálkozik, az egyik a munkaerőpiac
nem európai uniós külföldiek előtti megnyitása lehetne a hiányszakmákban. Így csak
Ukrajnából 3-4 ezer építőipari szakmunkás érkezhetne átmeneti jelleggel az országba,
jogszabályilag rendezett feltételek szerint. Számukra egy megállapodás lehetővé tenné, hogy a munkavállalással és magyarországi tartózkodással kapcsolatos különböző engedélyeket
egyszerűsített módon szerezhessék be.

A magyar gazdaságdiplomácia valamint a magyar vállalkozások érdekképviseleteinek
egyik kiemelt feladata, hogy fejlődjenek a magyar-ukrán, ezen belül pedig a kárpátaljai régió gazdasági szereplőivel való együttműködés lehetőségei.
Fontos, hogy elsősorban a magyar tulajdonú kárpátaljai vállalkozásoknak egy-egy magyarországi megbízás elvállalásával legyen lehetőségük megtartani
munkavállalóikat, ezáltal csökkenjen a munkavállalói elvándorlási kényszer, ugyanakkor pedig tudjanak élni – a helyi konjunkturális hatások kivédésére – a határon átnyúló szolgáltatások igénybevételével, amely munkahelymegőrző hatással is bír.

A javasolt megállapodásban a vállalkozási szerződéses konstrukcióban Ukrajnából átmeneti
munkavégzésre ukrajnai munkáltató által Magyarországra kiküldött munkavállaló a magyar
jogszabályok alapján kiállítandó munkavállalási engedélyt a munkaerő-piaci helyzet
vizsgálata nélkül kapja meg, egyszerűsített eljárási formában.
A megállapodás rögzítené, hogy éves átlagban Ukrajnából 300 fő küldhető ki Magyarországra átmeneti építőipari munkavégzésre. Az építőipari szezonális munkálatokat figyelembe véve a havi átlagos létszámkeretet éves szinten kellene betartani. (A gazdasági együttműködést segítő, átmeneti létszámkontingenst más ágazatokra is meg lehetne hirdetni.)

A kontingenskeret ukrán vállalkozók közötti elosztását az MKIK, illetve a kiküldetésben
érintett magyar megrendelő érdekképviseleti szerve (így az építőiparban az ÉVOSZ) végezné, az ukrán vállalkozók előzetes szakmai minősítése után. Az előminősítés különösen arra terjedne ki, hogy a kiküldő vállalkozás rendelkezik-e kellő létszámú szakmai végzettséggel bíró munkavállalóval, és megfelelő létesítményi referenciákkal.

A munkavállalási engedélyeket csak kontingenskeretet kezelő szervek (MKIK-ÉVOSZ)
igazolása alapján adnák ki a kérelmező ukrán munkáltatónak. Az eljárás egyszerűsítése
érdekében erre célszerű lenne központilag egy megyei vagy fővárosi kormányhivatal
munkaügyi részlegét kijelölni. Ugyanez az igazolás lenne a beutazási és munkavállalási
vízum megszerzésének feltétele is.
A havi, illetve éves kiküldetési létszámkeretet a megállapodást aláíró magyar fél évente
egyszer felülvizsgálná. Amennyiben a foglalkoztatási statisztikai adatok alapján
megállapítható, hogy egy adott ágazatban (pl. az építőiparban) a munkaerőhiány csökkent,
akkor a havi (éves) létszámkeret is csökkentendő, ellenkező esetben pedig növelhető lenne.

A kiküldött munkavállalók magyarországi bérezésének meg kell felelnie azoknak a
magyarországi bérezési feltételeknek, amelyeket magyar vállalkozók saját munkavállalóiknak biztosítanak. Itt figyelembe kell venni a garantált bérminimumot valamint az építőipari ágazati ajánlott bérminimumokat is. A munkavállalók biztosítási kötelezettségeit a magyarukrán szociálpolitikai Egyezmény, a személyi jövedelemadó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget pedig a magyar-ukrán kettős adóztatást elkerülő Egyezmény szerint kell megállapítani.

Az ukrán munkáltatók által történő magyarországi munkavállalói kiküldetés átmeneti
jellegének biztosítása érdekében a megállapodásban kiköthető lenne, hogy egy kiküldött
munkavállaló magyarországi kiküldetése maximum 24 hónapra történhet. Ha egy konkrét
megrendelés teljesítése ennél hosszabb ideig tartana, akkor a kiküldetés maximum 36 hónapig lenne hosszabbítható. Meghatározható lenne továbbá, hogy egy munkavállaló esetében mennyi időnek kell eltelnie két kiküldetés között.

A megállapodásban kiköthető lenne, hogy az ukrán vállalkozó/munkáltató csak vállalkozási
szerződés keretében jogosult kiküldeni munkavállalóját, munkaerő-kölcsönzést a
megállapodás nem teszi lehetővé.

A javasolt megállapodás létrehozása új fejezetet jelentene a magyar-ukrán gazdasági
kapcsolatok bővítésében, csökkentené a magyarországi ágazati munkaerőhiányt,
közvetve pedig segítené a konstrukcióban leginkább bevonható kárpátaljai vállalkozók
jelenlegi gazdasági nehézségeit, amely javíthatna munkavállalóik megélhetési gondjain
anélkül, hogy azok az elvándorlás kényszerét választanák.

A Magyarország és Ukrajna (különös tekintettel Kárpátaljai Régió) közötti gazdasági
együttműködéshez a kormányközi megállapodás nehézségei esetén megfelelő megoldást
jelenthet Magyarország pozitív gazdasági diszkriminációja, egyoldalú
kormányhatározat, amely a fentiek szerint ösztönzi és segíti a gazdasági szereplők
együttműködésének erősítését.

 

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!