Holnaptól az ellenőrök leszedhetik a rendszámot az autóról, amennyiben azzal engedély nélkül végeznek személytaxi-szolgáltatást; márciustól pedig az engedély nélkül végzett diszpécserszolgálati tevékenységet is büntetni fogják. Ezt sikerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékeseinek összehozni az Uber magyarországi visszafejlesztése érdekében. Az alábbi bejegyzésben nem mélyedek bele jogi és adózási elmélkedésbe, hanem a kérdést a (gazdasági) fejlődés oldaláról közelítem meg - írja a kiservinegon.hu szerzője.
Forradalom vagy fejlődés?
Azt sehol a világon - még Magyarországon sem - vitatják, hogy a digitális gazdaság fejlődése forradalmi változásokat hozott az életünkbe. De mit kell ezalatt érteni? Mitől lesz forradalmi egy változás? A történészek általában akkor beszélnek forradalomról, amikor egy lázadás, felkelés következtében alapvető változások indulnak el a társadalom szerkezetében. Nagyon leegyszerűsítve: az a forradalom, amikor lecserélődik az uralkodó osztály.
A gazdaság nyelvére lefordítva ez azt jelenti: az a forradalom, amikor új eszközök és szereplők jelennek meg a piacon, elsöpörve a régieket. A vasút és a távíró fölöslegessé tette a postakocsi-hálózatokat, az autó kiszorította a hintót és a konflist, a számítástechnika egy rakás más ágazatot tüntetett el az írógépgyártástól a lemeziparig. Közben persze egy csomó minden jött létre: úthálózatok, benzinkutak, nemzetközi szállítási láncok, utazási irodák, globális infokommunikációs rendszerek és nagyjából minden, ami körülvesz minket. Ha számba vesszük azokat a dolgokat - a tárgyaktól a szolgáltatásokig -, amik nélkül ma a mindennapi életünk lehetetlen lenne, azt fogjuk látni, hogy 10-20%-uk csak néhány éve létezik, 50%-uk egy, esetleg két évtizede, és csak töredékük az, ami megvolt már a nagyszüleink idejében is.
Végigtekintve az elmúlt 100 éven világosan látszik: aki a fejlődés elé állt, vagy akár csak nem volt képes annak tempóját követni, az óhatatlanul eltűnt a süllyesztőben. Vajon megélne-e ma egy olyan szálloda, ahova nem lehet online foglalni, vagy olyan mozi, színház, légitársaság, ahova nem lehet online jegyet venni?
Az új uralkodó osztály: a Vevő
A digitális, vagy más néven infokommunikációs forradalom amellett, hogy szokásosan kitermelte a maga új uralkodóit - Apple, Facebook, Google stb. -, nagyon jó pozícióba hozta a vevőt, a fogyasztót is. Ma tényleg a vevő a király! Ennek két fő oka van:
- a transzparencia - a piacok soha nem látott mértékben átláthatóak, a vevő könnyedén képes egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információkat ellenőrizni, összehasonlítani és megosztani. Nem csak a kínálat paraméterei, de a kereslet is nyilvános: látható, mennyi vevő van, mekkora az érdeklődés és milyenek a fogyasztói visszajelzések.
- a hozzáférés - a fizikai és időbeli korlátok kitágultak, a kereslet és kínálat könnyedén talál egymásra. Ezekből következően alapvetően tisztul a verseny: nő a szereplők esélyegyenlősége, mert számos mesterséges versenykorlátozó és így árfelhajtó tényező lehetetlenült el azáltal, hogy nem igazán oldható meg a területfoglalás a kínálat visszatartása, korlátozása az információk eltitkolása a vevő félrevezetése (mást hirdetek, mint amit adok) stb.
Ezekből következően alapvetően tisztul a verseny: nő a szereplők esélyegyenlősége, mert számos mesterséges versenykorlátozó és így árfelhajtó tényező lehetetlenült el azáltal, hogy nem igazán oldható meg
- a területfoglalás
- a kínálat visszatartása, korlátozása
- az információk eltitkolása
- a vevő félrevezetése (mást hirdetek, mint amit adok) stb.
Taxi vs. Uber
A taxi és az Uber közötti különbség a fogyasztó szemszögéből tökéletesen megragadható a fenti szempontok alapján. Lássuk csak:
Taxi
- véres harcok folynak a taxisok között (gyakran az utas kárára) a legjobb helyekért (lásd: Deák tér, Király utca szombat este, pályaudvarok, szállodák, reptér stb.)
- egyes taxitársaságok kemény lobbitevékenységgel érték el a fix tarifa bevezetését, ezzel korlátozva a versenyt
- az utasnak semmilyen információja nincs a taxisról, amikor beszáll egy autóba, és egyáltalán nincs is semmi lehetősége arra, hogy ilyen információkhoz hozzáférjen (a saját rossz tapasztalatait megoszthatja mondjuk a közösségi médiában, de ennek hatása csekély)
- a fizetendő összeg gyakran semmilyen kapcsolatban nincs a taxi oldalára írt tarifával, de még ha feltételezzük is, hogy az óra manipulálása ritka, egyéb paraméterekben akkor is gyakran át vagyunk vágva (hosszabb úton visznek minket, nem működik a POS terminál stb.)
Uber
- nincs helyhez-kötöttség, az autók állandó mozgásban vannak, a képernyőn látom a közelemben lévőket, könnyedén, egy mozdulattal rendelhetek
- egységes tarifa van, amit a kereslet-kínálat alakulásától függően folyamatosan és automatikusan szabályoz a rendszer. A pillanatnyi árról tájékoztatást kapok és lehetőségem van azt nem elfogadni (ebben az esetben értesítést kapok az ár változásáról, ami akár néhány perc múlva is bekövetkezhet)
- minden információ mindegyik szereplőnek transzparens: az utasok és a sofőrök kölcsönösen tudják értékelni egymást, az értékelés mindkét fél számára látható és könnyen hozzáférhető
- a fizetendő összeget az applikáció számítja ki a ténylegesen megtett út alapján, automatikusan; a fizetés maga is automatikusan zajlik, nincs semmiféle bíbelődés visszajáróval, POS-terminállal, kifogyott szalaggal és hasonló korszerű dolgokkal. Fentiek alapján bárki eldöntheti, hogy vevőként melyik szolgáltatásnál van nagyobb biztonságban.
Fentiek alapján bárki eldöntheti, hogy vevőként melyik szolgáltatásnál van nagyobb biztonságban.
Hogyan tovább?
Nem megyek bele annak taglalásába, hogy kinek mi a baja és miben látja a megoldást - ezekről a kérdésekről ezer cikk született. Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy mit gondoljon mondjuk a taxisok azon érvéről, hogy ők rendesen adóznak, miközben az Uber csaló. Számomra elég egyértelmű, hogy a taxisoknak ugyanaz a baja, ami minden más, a digitalizáció által érintett szakma egyes nagyhangú szereplőinek a baja volt: a transzparencia. Ha nem így lenne, már rég az Uber legalizálásáért harcolnának, hogy hasonlóan számos másik országhoz, ők is bekerülhessenek az applikációba, ezzel kiváltva az amúgy általuk is sokat szidott fuvarszervező cégeket.
Mindeközben a kormány a taxisok oldalán áll, ami azért elég meglepő, mert valahogy én azt képzelem, hogy a kormánynak az utasok mellett kéne állnia. Annál is inkább, mert az Uber tavalyi felmérése szerint az uberező utasok döntő többsége nem a taxi helyett, hanem a tömegközlekedés kiegészítéseként választja ezt az utazási módot. Egyébként a saját tapasztalataim is ezt mutatják: az ismeretségi körömben és a sofőrökkel folytatott beszélgetéseim alapján is az látszik, hogy az Uber nem nagyon vesz el utasokat a taxitól. Ahogy egyébként a fapados légitársaságok óriási sikere sem a meglévő utasok átcsábítására alapult, hanem arra, hogy olyan emberek kezdtek el tömegesen repülőgéppel utazni, akik korábban még a jegyek árát sem merték megkérdezni.
Nagyon korlátoltnak kell lenni ahhoz, hogy valaki azt gondolja, az Uber kvázi betiltásával a fejlődés elodázásán kívül bármit el lehet érni. Tessék megnézni, mire ment például a zeneipar a digitalizáció hátráltatásával! Elment 15 év úgy, hogy a digitális terjesztésből egy vasat sem kerestek, mert még a hetven fölötti nagynéném is torrentezett! A taxira is ez vár: amire észbe kapnának és rájönnének, hogy nekik is be kell állni az Uber-modellbe, addigra majd jönnek az önvezető autók, a taxisok meg mehetnek a Tesla akkumulátorgyárába - na nem dolgozni, hanem a robotokat simogatni!
(fotó: reuters.com)
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!