Egyre inkább közhelynek számít, ha a digitális forradalom átütő hatásairól beszélünk, a legtöbb cég továbbra sincs igazán felkészülve az analóg világ végére. A vállalatok túlnyomó többsége ugyanis abban a tévhitben él, hogy az automatizáció vagy a Big Data erősödése csak néhány elektronikai cikk piacára lesz hatással, a többieknek pedig elég, ha felteszik magukat a Facebook-ra és készítenek egy átlátható honlapot.

„Pedig a rohamtempóban érkező új digitális korszak egyetlen területet se fog kímélni. Ennek már most is láthatóak a jelei: mivel az amatőr fotózáshoz már elegendő egy okostelefon is, a fényképezőgyártás megindult a lejtőn, és az üzletág egyik óriása a Kodak kilépett a piacról” – hívja fel rá a figyelmet Tóth Gergely digitális kommunikációs szakember, a Heineken Hungária Zrt. egykori stratégiai kommunikációs menedzsere. Mint hozzátette: már az utazási irodákra is egyre kevésbé van szükség, hisz a jegyet és a szállást bárki le tudja foglalni online is. Arról nem is beszélve, hogy az iTunes és a torrent korában zene CD-t venni szinte már régimódinak számít.

Mindez pedig még csak a kezdet, ugyanis egy olyan világba tartunk, ahol a netes elérés és az automatizáció folyamatosan újabb és újabb eszközökben üti fel a fejét. Ennek köszönhetően születhetett meg a Google sofőr nélkül működő automata gépjárműve is, ami széles körű elterjedése után nemcsak az autógyártást, de többek közt a gépjármű biztosításokat, a karosszérialakatosok munkáját és a taxis szolgáltatásokat is alapjaiban fogja átalakítani. Bár mindez most még sci-finek tűnhet, érdemes figyelembe venni, hogy az autókölcsönzésnél már most is terjed az automatizáció. Az a car sharing néven ismert szolgáltatás, ahol a szerződés kötés után bármikor lehet online felületen kocsit bérelni és az átvételnél anélkül, hogy emberi személyzettel találkoznánk, egy okoskártyával lehet nyitni az autót tavaly óta már Magyarországon is elérhető.

Mindeközben már nincs messze a 3D nyomtatók térnyerése se, ami lehetővé teszi majd, hogy a kisebb tárgyakat, a ruhafogastól a gyerekjátékon át a franciakulcsig mindenki maga gyártsa le otthon. A kész tervek megtalálása már most se igényel különösebb kutatómunkát. A Defcad.com keresőmotorjával például pillanatok alatt hozzá lehet jutni akár otthoni díszek, iPhone tartók vagy evőeszközök letölthető és kinyomtatható 3D modelljéhez is (sajnos a technológiai fejlődés árnyoldala, hogy ma már a lőfegyverek printelése is megoldható).

Ha a jó céges szemléletre példát keresünk érdemes a LEGO-ra figyelni, akiket szintén veszélyeztet a 3D printerek közelgő felfutása. Ők már rájöttek, hogy ebben az új világban elkötelezetté kell tenniük a vevőiket a márkájuk iránt, ezért külön közösségi oldalt indítottak ReBrick néven, ahol a felhasználók megoszthatják egymással saját kreálmányaikat. Emellett kifejlesztettek egy tervezőprogramot (LEGO Digital Designer) is, amivel LEGO elemekből egyedi modelleket lehet készíteni. De új lábakat is növesztettek és megjelentek a film és videojáték piacon is. A 60 millió dollárból készült idei mozifilmjük (The Lego Movie) nemzetközi szinten már a 300 milliós bevétel felé közelít.

Ahogy Tóth Gergely felhívja rá a figyelmet: akik nem indulnak hasonlóan új utakra pár év múlva egyszer csak azt vehetik észre, hogy a piacuk elszivárgott. A változások pedig nem csak az üzleti szférára lesznek hatással: ma már amikor egy személyes géntérkép elkészítése is megfizethető, elérhető távolságba került azoknak a kórházaknak a létrejötte, amikben nem a betegségeket kezelik, hanem a hajlamok alapján a leendő bajokat előzik meg.

Általában véve elmondható: egy olyan világban ahol mindenki mindenkit elérhet, más dolgok válnak fontossá, mint a letűnő analóg világban.

Az új korszak trendjeiről, az átalakuló iparágakról Tóth Gergely bővebben is beszél majd az Evolution konferencán, a március 12-én 9.00-kor kezdődő „Egy új világ küszöbén” címmel tartott nyitóelőadásában.

Curriculum vitae

Tóth Gergely a Nestlénél a Cereal Partners divíziónál kezdte pályafutását, ahol 5 évig dolgozott Country Managerként.

2005-től 2013-ig a Heinekenben dolgozott különböző pozíciókban. 8 éven át vezette a Soproni márkát, ami ez idő alatt nőtt harmadik helyről a legnagyobb magyarországi sörmárkává. Legnagyobb nemzetközileg is elismert sikere a márkának 2010-ben elnyert a Cannes-i Silver Lion díj.

2012-től a cég média és digitális menedzsere, majd vállalati kapcsolatok menedzsere.