
A tesztrepülőt több száz meghívott vendég előtt leplezték le az amerikai légierőnek a kaliforniai Palmdale mellett található gyártóüzemében, ahol a Lockheed Martin titkos projektjeiről ismert részleg, a Skunk Works részleg egyik központja található. A hangsebesség 1,4-szeresének, vagyis 1728 kilométeres óránkénti sebesség elérésére képes X-59 első repülésére még idén sor kerülhet, ha sikerrel teljesíti a földi és gurulási teszteket.
A mennydörgésre emlékeztető hangrobbanásokat a hangsebességnél gyorsabban repülő gépek által keltett lökéshullámok hozzák létre. Ezek nemcsak felriasztják álmukból a légi utak közelében lakókat, hanem még ablakokat is betörhetnek. Emiatt több mint 50 évvel ezelőtt az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) betiltotta a szárazföld feletti kereskedelmi célú szuperszonikus repülést. Ezt más országok is követték, és a tilalom még ma is érvényben van.
A szabályok miatt az 1975-ben szolgálatba állított legendás francia-brit utasszállító, a Concorde csak az óceán felett érhette el a hangsebesség kétszeresét. Mindez más olyan tényezőkkel együtt, mint az 1973-as olajválság, jelentősen korlátozta a gép iránti érdeklődést, és megnehezítette, hogy a projekt gazdaságilag megtérüljön. A 2003-ig a British Airways és az Air France által üzemeltetett Concorde leggyakoribb útvonalaivá a Párizs–New York és London–New York járatok váltak, ahol a megszokott 7-8 óráról kevesebb mint felére, 3,5 órára rövidült az út időtartama.
A legújabb X-repülővel nem kisebb célt jelölt ki a NASA, mint azt, hogy az FAA és más nemzetközi légügyi szervek felülvizsgálják a szárazföld feletti polgári szuperszonikus repülés tilalmát. Azt remélik, hogy a Quesst program keretében sikerül bebizonyítani, hogy az X-59 speciális alakja és az építéséhez felhasznált technológiák ténylegesen képesek minimalizálni a zavaró hangrobbanásokat.
„Ez a jelentős eredmény csak a NASA és az egész X-59 csapat kemény munkájával és találékonyságával volt elérhető. Mindössze néhány év alatt eljutottunk egy ambiciózus koncepciótól annak megvalósulásáig” – mondta a NASA igazgatóhelyettese, Pamela Melroy, aki szerint az X-59 megváltoztathatja azt, hogy miként utazunk, és segíthet abban, hogy a jövőben rövidebb idő alatt közelebb jussunk egymáshoz.
Az első sikeres repülések után az X-59 a tervek szerint a NASA Armstrong repüléskutató központjába kerül. Innen a következő években, 2025-2026 körül elrepül majd előre kiválasztott amerikai városok fölé, hogy teszteljék, miként reagál a lakosság a tesztrepülő által keltett „hangpuffanásokra”. Az X-59 a Flight Global repüléssel foglalkozó portál 2017-es cikke szerint az eddigi szuperszonikus gépeknél ezerszer kevésbé lesz zajos, és ezek a bizonyos puffanások inkább egy autó ajtajának becsapására emlékeztetnek majd, mint hangrobbanásra.
Nem a hangrobbanás az egyetlen dolog, ami miatt kemény menet lesz a szuperszonikus repülés visszahozása a polgári repülésbe. Kérdéses ugyanis, hogy amikor a légitársaságok még az olyan hagyományos utasszállítóknál is komoly technikai problémákkal küzdenek, mint a Boeing 737 Max 9, mennyire lennének hajlandók innovatívabb és rizikósabb gépekbe fektetni, amelyeknek megtérülése a Concorde példája alapján minimum kétséges.
Emellett az elmúlt években környezetvédőktől és éghajlatkutatóktól eleve éles kritikák érik a polgári repülést a globális felmelegedéshez történő hozzájárulása miatt. Továbbá az sem egyértelmű, hogy a covidjárvány utáni világban, a videókonferenciák tömeges elterjedésével mekkora valós igény van a hangsebességnél gyorsabb utazásra.
Ilyen alakú repülőgépet még nem láttál
A NASA szerint az X-59 nem egy jövőbeli utasszállító prototípusa, hanem egy különleges kísérleti repülőgép: az építése során bevetett technológiák és az összegyűjtött adatok hozzájárulnak majd a jövő csendes szuperszonikus repülőinek fejlesztéséhez. A 30 méter hosszú és 9 méter széles repülőgép legszembetűnőbb jellemzője a különleges kialakítású orra. Ez az X-59 hosszának egyharmadát teszi ki, és a mérnökök reményei szerint megtöri majd azokat a lökéshullámokat, amelyek normál esetben a hangrobbanások kialakításáért felelősek.
Olvasd el a teljes cikket ide kattintva!
Lead fotó forrása: Lockheed Martin Skunk Works
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!