Az őrület határain vagyunk… Interjú Jaksity Györggyel, Internet Hungary 2013

Az őrület határain vagyunk…  Interjú Jaksity Györggyel, Internet Hungary 2013
Sok pozitív és jó felhasználása van a technológiának, de egy trend soha nem áll meg az optimumán, mindig túlszalad rajta – mondja Jaksity György közgazdász. A Concorde Értékpapír Zrt. elnöke a Big Data jelenségről az Internet Hungary 2013 konferencián tartott nyitóelőadást. A neves pénzügyi szakemberrel többek közt arról beszélgettünk, hogy átveszik-e a gépek az uralmat az üzleti világban, vagy akár az emberiség felett...

- Világunkban mind több döntést a gépek hoznak? Nem nyugtalanítja ez?

- Tény, hogy, most már nagyon sok döntést hoznak a gépek, az algoritmusok révén, de egy vállalat főbb döntéseit még jó ideig emberek fogják meghozni. Amint belép a szubjektivitás, illetve hogy egyszerre sok adatot kell kezelni, de csak keveset fogunk fel, kialakulhatnak furcsa helyzetek. Még mi, üzleti döntéshozók is sajnos többnyire nem reprezentatív minták alapján dolgozunk.

- Az Internet Hungary 2013 konferencián, előadásában említette, hogy például a 2008-as válság esetén hogyan alakult a szerepe a számítógépekkel támogatott döntéseknek?

- Igen, ahogyan ezt az előadásomban is említettem, a pénzügyi szereplők közül sok okos ember 2008-ban ennyi adatból még az összeomlás előtti pillanatokban sem tudta megmondani, hogy közeledik a vihar.

- Még közvetlenül a történtek előtt, pár hónappal korábban sem látták előre?

- Jól emlékszem a nyári hangulatra. Evidencia volt, hogy nagyon durva válság jön, ami egyrészt évekig fog tartani, másrészt az indulása pusztító lesz. Érdekes, hogy ez mennyire nem volt témája az igazgatósági megbeszéléseknek. Azokat elvitték a napi problémák. Azaz az adat néha túlzottan sok. Elveszik benne az ember és nem tudja a prioritásokat felállítani. Mert a végén mindig emberek döntenek.

- Ön szerint a jövőre nézve hogyan változik a gépek és a vállalatvezetők, céges döntéshozók viszonya? A Big Data megoldások már másodpercek tört része elemzik ki az emberi viselkedést, sőt a tőzsdei tendenciákat is. Hogyan születnek a döntések egy ilyen új világban?

- Nagy a versenyfutás az adatok tárolása és feldolgozása terén. Mi több, az adatok gyűjtése folyamatosan generálja az újabb megközelítéseket. Állandó oda-vissza hatás van: amint megjelenik a nagyobb kapacitás, az adatgenerálási képesség, megjelenik az igény is hogy még több adatot gyűjtsünk. Hogy hol van ennek a józan határa, azt minden cégnek magának kell felmérni, hogy mennyi az a változó paraméter, amit tud még kezelni. Az új világ teljesen más gondolkodást és megközelítést igényel. Másfajta tanácsadókra, partnerekre és rendszerekre van szükség.

- Önöknél, illetve a magyar pénzügyi szektorban használnak már újfajta adatelemzési módszereket? Piacelemző, trendelemző algoritmusok működnek nálunk?

- Ez a piac nem tart még ott, és szerintem pillanatnyilag nincs is rá jelentős igény. Természetesen itt is komoly adatmennyiségekről beszélünk, és mi is elemezzük ezeket, de ezt nem sorolnám a Big Data tárgykörébe sem mennyiségileg, sem minőségileg. Ezen kívül itthon is árulnak kereskedési szoftvereket és robotokat, amelyek teljesen vagy félig automatizáltan bonyolítják a tranzakciókat általában magánügyfelek számára. Többnyire a devizapiacon, de ezeket mi nem tartjuk jó megoldásnak, nem is árulunk ilyet az ügyfeleinknek, noha igény esetén tudnánk segíteni ebben is. Mi inkább a régimódi, erős ügyfélkapcsolaton alapuló, személyes és telefonos kapcsolatokra építünk. Természetesen az Interneten kereskedő ügyfeleinknek is nyújtunk szolgáltatást, a Concorde Trader a ma elérhető rendszerek legjobbjai közé tartozik, mivel a legfrissebb fejlesztés a piacon.

- A nagy külföldi piacokon más a gyakorlat?

- Már az 1987-es tőzsdekrachban jelentős szerepe volt az automata kereskedésnek. Nem a krach kirobbantásában, de a folyamatok felerősítésében mindenképp. De a gép is csak azt modellezi, ahogyan az emberek viselkednek. Például, a 1987-es pánik során, az emberek mind eladtak és az akkori ’félautomata’ gépek is ezt csinálták. Eladták, amit csak lehetett, és ezzel elmélyítették a problémát. És 2008-ban is ezt láttuk. Ma még nincs megoldva, hogyan lehetnek kellően erősek és hatékonyak a fékek egy-egy ilyen rendszerben. A problémákat lehet tompítani, de válságok mindig lesznek.

- Ilyen nagy a tömeg ereje?

- Az ember is, miként a természet körülöttünk, ciklusok szerint működik. Mindig is lesznek fellendülések és válságok. Az a kérdés, hogy a feleslegesen nagy fellendülést és a feleslegesen mély összeomlást hol lehet levágni. Például megfelelő szabályozással, fékekkel.

- Hol tart ma ez az automatizálás?

- Az automatizált kereskedés során hedge fundok ma már használják például a Twitter bejegyzéseket a kereskedés során. A Twitteren kulcsszavakat figyelnek ezek az algoritmusok, amelyek ismeretében azután teljesen automatikus kereskedési rendszereken keresztül döntenek a gépek – nem pedig az emberek – vételről-eladásról. Egy másodpercen belül is akár egymásnak ellentmondó döntéseket is. Ezt nyelvi alapú algoritmusok alapján történő kereskedésnek hívják.

Meg lehet figyelni, hogy minél többször jelenik meg például a tapering szó (az amerikai monetáris lazítási program inzenzitásának csökkentése havi 5-10 milliárd dollárral – a szerk.) a neten, annál inkább erősödik az eladói nyomás. Ahogyan ez a szó előfordulása nőtt a Google keresésben és hírekben, ezzel párhuzamosan ment fel a 10 éves amerikai államkötény hozama a nyári hónapokban, ami nagyon érdekes tanulság volt számomra.

- Mindez mennyire új dolog?

- Évek óta felfedezték, hogy a neten, chatekben és persze különösen a Twitteren, ilyen keresőszavas algoritmusokkal dolgoznak és üzletelnek sokan. Visszautalva: már 1987-ben ráirányult erre a figyelem és néhány éve egyre nagyobb divat például a high frequency trading, ahol a másodperc töredéke alatt kerülnek be az ajánlati könyvbe és kerülnek törlésre vételi vagy eladási ajánlatok és csak egy részében valós üzletek, amelyek száma azonban így is óriási. Itt azon megy a verseny, hogy ki telepíti közelebb a szerverét a New York-i tőzsde számítógépéhez, mivel a másodperc tört része is rengeteget számít. Ebből is látható: az őrület határain vagyunk…

- Az őrület felé megy e szerint a világ? A Big Data lesz a jövő, vagy jön egy újabb kijózanodás?

- Most nagy hype van, mindenki Big Data-ban mozog. Egyre több tanácsadó jön be, az ügyfelek keresik az üzleti lehetőségeket, rámozdul az egész internetes, pénzügyi bioszféra. Sőt, mint előadásomban is mondtam, a kortárs, konceptuális művészetben is uralkodó trend a Big Data megjelenése. Mint minden nagy hype-nak, ennek is meglesz az a problémája, hogy végül túl sok pénzt költünk el erre, túlzottan erre fognak alapulni döntések. Azután jön majd a nagy kijózanodás. Egyszer csak kiderül, hogy a Big Data fejlesztések nem érnek annyit, mint amennyi pénzt beleraktak, és mindez valamilyen módon ki fog pukkadni. Hogy hogyan, nem tudom. Talán az érintett cégek részvényei zuhannak majd, vagy lerobbannak szerverek a túlterheltség miatt, vagy más módon.

- Lehet, hogy egyszer majd sikerül az embert is kiiktatni az ilyen döntésekből?

- Dehogy, az embert nem lehet teljesen kiiktatni. Amíg itt vagyunk a Földön, addig miért iktatnánk ki saját magunkat. Ez nem érdekünk. De egyre több dolog automatizálható.

- Sokaknak inkább az ismert Terminátor sorozat sötét látomása ugrik be, miszerint egyszer talán a gépek iktatnak ki bennünket…

- Sok mindent lehet automatizálni. A Google autója önmagát vezeti, nanorobotokat fecskendeznek belénk vénán keresztül, amelyek eddig nem látott megoldásokat nyújtanak súlyos betegségekre, hihetetlenül sok pozitív és jó felhasználása van a technológiának. De mint mondtam, egy trend soha nem áll meg az optimumán, mindig túlszalad rajta. Azt nem tudom, hogy mindebből várható-e a közeli jövőben világrengető esemény.

- Apróbb rendszerproblémák azonban vannak bőven nemde?

- Valóban. Nem világrengető eseményből minden hétre jut egy-kettő. Érdemes megnézni, hogy hány kereskedési rendszer funkcionált rosszul, vagy omlott össze a tőzsdéken, vagy épp a közvetítő cégeknél. Emlékezetes, hogy a Facebook nyilvános kibocsátása során is megroggyant a Nasdaq rendszere, így a tőzsdének komoly kártérítést is kellett fizetnie. De azóta három-négy hasonló sztorit is lehetett olvasni, volt olyan is, amely egy egész céget magával rántott. Jól látszik, hogy gyakran túlterhelődnek a rendszerek, nem lehet végiggondolni minden esetet. Sokra nincs bevett eljárás, védekezés vagy épp biztonsági megoldás.

- A régi IT beszállítók megbízhatóak egy ilyen új világban?

- Minden változás és innováció behoz új cégeket, a nagyok ugyanis kényelmesek. A Palantir nevű, san francisco-i cég például csak pár éves, de szerintem a pénzügyi világban igen jól csengő nevű informatikai tanácsadó óriáscégeket is leelőz Big Data területen. A nemrég startupként indult cég becsült piaci értéke ma 5-8 milliárd dollár körüli, és maga a CIA is beszállt az üzletbe. Az egyik nagy befektetője Peter Thiel, aki a Facebook és a PayPal befektetéseivel lett milliárdos, a cég vezetője pedig egy filozófus. Az extravagáns cég a magánszektor mellett elsősorban az amerikai kormányügynökségeknek dolgozik. Ők talán az egyik legjobb példáját adják a Big Data használatának, mindez a terrorellenes harc adatfeldolgozási megbízásaival indult. Viszont a nagy amerikai kormányzati ügynökségek mellett a pénzügyi, fogyasztói és szolgáltató óriáscégek is rájöttek, hogy ebben az adatvagyonban milyen lehetőségek rejlenek.

- Mi is ennek a vállalatnak a háttere? Mit csinálnak?

- Őhozzájuk fut be például az amerikai rendőrségnél kezelt jelentős adatmennyiség egy része, mondjuk a körözéseké. Ezen adatok feldolgozása révén segítik a nyomozást, körözéseket. Mint mondtam jelentős megbízóik a terrorellenes harcra, nemzetbiztonságra szakosodott amerikai kormányhivatalok és intézmények.

- Nagyobb pénzügyi vállalatok is a partnereik közt vannak?

- Igen, például a JP Morgan is az ügyfeleik között van egy cikk szerint.

- Az ön által vezetett cég, a Concorde Zrt. nem?

- Nem. Azt hiszem, mi ott nem lennénk elég nagy ügyfelek. Mi amúgyis inkább hazai informatikai partnerekkel dolgozunk, általában is, ha az adott területen van magyar szereplő, akkor azoktól vásárolunk. Mire mi oda jutunk, hogy felismerjük a problémát, addigra általában itthon is van olyan okos ember, aki ért hozzá és már céget is alapított a probléma kezelésére és megoldására.

 

Jaksity György előadása az Internet Hungary 2013 konferencián

Információ, pénz, hatalom

Miről szólt az előadás?

A multinacionális vállalatok és a kormányzatok adattárolási szükséglete, illetve a nemzetközi internetes adatforgalom már ma is eléri a yotta (10 a 24.-iken) és a bronto (10 a 27.-iken) nagyságrendet. De mihez kezdünk ennyi adattal? Vannak, akik igen lelkesek: a CIA technológiai igazgatója egy márciusban tartott előadásában hangsúlyozta, a „Big Data a jövő, és mi birtokoljuk." A nagy mennyiségű ADAT önmagában nehezen váltható akár készpénzre, akár hatalomra: ehhez az adatfolyamot szabályozni, rendszerezni, strukturálni szükséges, kinyerve azokat az INFORMÁCIÓKAT, amelyek már önmagukban is értéket képviselnek. Ha egy vállalkozás a megfelelő időben a megfelelő információkkal rendelkezik, minden bizonnyal sokkal hatékonyabb döntéseket hoz, mint kevésbé tájékozott versenytársa. Az adattenger intelligens feldolgozására szolgáló innovatív megoldásoknak és technológiáknak köszönhetően a vállalkozások egyre pontosabb képet kaphatnak meglévő és reménybeli fogyasztóik/ügyfeleik/felhasználóik preferenciáiról, attitűdjeiről, érdeklődéséről, múltbeli és várható fogyasztói viselkedéséről. Ha a megszerzett tudást jól hasznosítják a termékfejlesztésben és értékesítési stratégiájukban, akkor a nyers adatokból előbb információt, majd pénzt csinálnak.

 

Kicsoda Jaksity György?

Jaksity György 1967-ben született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése mellett az 1980-as, 90-es évek fordulóján aktív szerepet vállalt a magyar tőkepiac szervezésében, így tagja volt a Budapesti Értéktőzsde indításán dolgozó csapatnak. A Concorde-ot, 1993-ban alapította menedzsertársaival és hazai pénzügyi befektetőkkel. A Concorde-csoport alapítása óta a legnagyobb független befektetési szolgáltató és a piacvezetők egyike tőzsdei és tőzsdén kivüli termékek kereskedelmében, tőkepiaci és vállalati tranzakciók (privatizációk, összeolvadások, felvásárlások, tőzsdei bevezetések és nyilvános ajánlattételek) szervezésében, illetve a befektetési tanácsadás és vagyonkezelés területén. Jaksity György ezen túlmenően tagja volt a Budapesti Értéktőzsde utolsó Tőzsdetanácsának és a részvénytársasággá alakult tőzsde első elnökének választották 2002-ben, illetve több hazai és nemzetközi szakmai érdekvédelmi szervezet elnökségében vett részt. A Mosoly és a Mosoly Otthon Alapítványnak alapítója, támogatója, illetve több alapítvány és a Concorde által finanszírozott non-profit program megálmodója, működtetője, szponzora. Rendszeres előadó hazai és nemzetközi konferenciákon, több pénzügyi szakkönyv és számtalan cikk szerzője, társszerzője.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …