Még mielőtt elkezdeném a Gugli, Facse és társaik, valamint a világkormányok kutyázását, perspektívába helyezném a leírtakat. A cikk gerincét a The New Republic írása adja, a lap egyértelműen baloldali beállítottságú, a zöld eszmét képviseli, és előszeretettel ekézi a Demokrata mainstreamet is. A fentiek szépen kitűnnek a Túlélheti az internet a klímaváltozást? című anyagukból is, mely egyébként a lapra jellemző igényességgel és tudományosággal van megírva. *Minden rendben, velem vannak!

Az internet bizony áramot fogyaszt

Szóval az írás kezdésnek az arcunkba vágja, hogy az internet „a legnagyobb széntüzelésű gép”. A világ áramtermelésének 10 százalékát nyalja fel a net, ami azért nagy baj, mert az áram előállításához nagyrészt úgy jutunk hozzá, hogy fosszilis energiahordozókat égetünk el. Az amcsiknál, ahol a gigacégek szervereinek zöme van, nem éri el a 20 százalékot sem az atom és a megújuló energia (amibe beleszámolják a biomasszát is). A pontos matekot másokra hagyom, de 2011-ben a net által elhasznált áramot még „csak” 3,6 és 6,2 százalékra tették (máshol 2012-ben 8-ra), majd egy 2015-ös cikkben már azt olvashatjuk, hogy az internet az üvegházhatású gázok 2 százalékáért felelt. Aki a Google és a Facebook kipöfögését akarja beszippantani, az a Guardian oldalán szimatolhat!

Nem esszük olyan forrón azt a napenergiát!

- No de Marci, egyre több a megújuló energia – mondjátok. Ez így is van (és az óriáscégek villognak is vele), ugyanakkor nem kiváltásról, hanem ráépülésről beszélhetünk, magyarán egyre több energiát zabálunk – hívja fel a figyelmet a Low Tech Magazine. A honlap, melyet a cikk is megemlít, egy barcelonai erkélyen található napelemmel működik, ami miatt néha nem elérhető, de jól mutatja, milyen egy mindenmentes weboldal, és milyen nem lesz az internet (egy jó ideig?). Nincsenek csillivilli reklámok, amik már gyakorlatilag kisfilmek, se olyan energiazabáló kiegészítők, mint a sütik és más kémkedésbe bukó huncutságok, amiket pl. a Google használ, erről alább olvashattok (a DuckDuckGo-t egy magyarul is egész jól tudó kereső, ami környezetbarátabb is). Ugyanakkor vannak rajta komoly tartalmak és ötletes képek, megtudhatjuk például, hogy az elemek csak az előállításukhoz szükséges energia duplájától a tízszereséig képesek energiát elraktározni, míg a levegő összenyomós rendszerek sokkal fenntarthatóbbak lennének.

Így lehet lemérni a honlapunk szén-dioxid kibocsájtását

No de hát még ott tartunk, hogy a net olyan, mint egy olcsó bazár, minden hangos, villódzó, és ha látják, hogy pénzünk van, akkor követnek is minket a mindenre elszánt gengszterek. Az írás egy fantasztikus alkalmazást is bemutat, amivel lemérhetjük, hogy kb. mennyire szennyező egy oldal. A fantasztikus Contentnmore.hu honlapomat mérlegre is tettem, ami majdnem mindenmentes, a Website Carbon Calculator-on, és lám, jobban teljesítek, mint az eddig vizsgált oldalak 58 százaléka, „csak” 0,98 grammnyi szén-dioxidba kerül egy potenciális vásárlóm, azt nem számolva, hogy mennyit fogunk, ha a tartalmamat választják egy drága villogó banner helyett ????. A már fent említett mindenmentes honlap 0,29 gramm, míg a The New Republic sütikkel és bannerekkel teletömött cikkoldalának olvasása 2,9 gramm szén-dioxidba kerül. Ahogyan megtudhatjuk a zöld netes Mightybytes CEO-jától, Tim Fricktől, az a fenntartható internet, mikor nem követnek minket.

Így gyártják a macskás videók az üvegházhatású gázokat

És ha már itt vagyunk az adatgyűjtésnél: egy évnyi Gmail használattal az átlagos felhasználó 1,2 kilogrammnyi szén-dioxidot használ, míg egy évnyi Facebook görgetés 269 gramm volt, a YouTube-on kb tíz percenként égetünk el egy grammot (2015-ös adatok). Viszont ezek a számok valószínűleg már nagyobbak lehetnek, hiszen minden jobb, nagyobb és gyorsabb lesz, így egy évtized alatt a honlapok átlagosan négyszer olyan „nehezek” lettek. Friss számítás az is, hogy ha heti egy órát elnetflix-ezgetünk egy év alatt, azzal az energiával két új hűtőt el tudnánk üzemeltetni ugyanennyi ideig.

A netezés lehagyja Oroszországot szén-dioxid kibocsájtásban

Természetesen a jövendölések is megjelentek a téma komolysága miatt, a streamingnél maradva: 2030-ra ez felelhet a világ energiafelhasználásának 10 százalékáért, míg maga a net 20 százalékért. Ami lefordítva annyit tesz, hogy ha országként tekintenénk az internetre, akkor csak a három vezető kibocsájtó előzné meg – hívja fel a figyelmet a The New Republic cikke. És a 2030 utáni kilátások a megszólaltatott szakértő szerint még vadabbak, az 5G, a játékok meg minden olyan jövőbeni huncutság, mint a streamelt VR miatt a világ áramának több mint fele mehet el a rengeteg adat mozgatására.

„Az internet teljesen összeforrt a klímakatasztrófa küszöbön álló szörnyűségeivel. Egyszerre komoly motorja a krízisnek és valószínűleg az egyik áldozata is.”

A cikk miután lefesti, hogy hogyan öntjük magunkra a benzint az égő házban, kitér rá, hogy bizony mindez a társadalmi egyenlőtlenségeket tovább fogja fokozni, és a jó net olyan hiánycikk lehet, ami miatt „a jövő generációi harcra kényszerülnek”. A közelgő amerikai választásokra rezonálva bemutatja, hogy mely demokrata jelöltek reagálnak egyáltalán a problémára (Bernie Sanders ebben is hasít). Közben kiemelik, hogy ez nem egy olyan valami, amit a már fent említett gigacégek csak úgy megoldanak egyik napról a másikra, sem az Amazon műholdas netje, sem a Microsoft „mesterséges DNS” adattárolása nem lesz elég. Helyette a nagy cégek feldarabolását és infrastrukturális beruházásokat lebegtet be a baloldali lap, magyarán a kormányok ilyen jellegű erősebb beavatkozását, nem a kínaiak által nyomott centralizációs politikát.

És hogy mi mit tehetünk?

Például előkerül az, hogy ne lógjunk állandóan a neten, esetleg (ezt nem én mondom!) blokkoljuk a reklámokat. Az amcsiknál már vannak direkt fenntarthatóságra játszó host-ok, itthon már tud róla az internet, de keresgélésem során kifejezetten erre játszó szolgáltatót nem találtam, aki tud ilyenről, írjon rám. Soványíthatunk honlapunkon, melyre angol nyelven itt kapunk tanácsokat, illetve ahogyan a websitecarbon.com is ajánlja, támogassuk a faültetést, amit a hazai Myforest nyom!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!