Egy nő keresetének 100 dollárjára átlagosan 140 dollár jut, ha a munkavállaló férfi – derül ki a Getting to Equal 2017 címet viselő Accenture-tanulmányból. A 29 országban, 28 ezer ember bevonásával készült felmérés arra is rámutat: mivel a nők kisebb eséllyel találnak fizetett munkát, így a valós különbség még ennél is nagyobb, a női kollégának kifizetett 100 dollárra – a rejtett hátrányok miatt – 258 dollár férfi-kereset jut. A jelenlegi munkaerő-piaci trendeket folytatva ezek a különbségek a fejlődő országokban 2168-ra, míg a fejlett országokban 2080-ra szűnhetnének meg.
Vannak azonban olyan tényezők, amik felgyorsíthatják ezt a folyamatot, és évtizedekkel korábban felszámolhatják az egyenlőtlen állapotokat. Ezekkel a változásokkal a nemek közötti díjazásbeli különbségek a fejlett piacokon 2080 helyett 2044-re szűnhetnének meg, a fejlődő országokban pedig 100 évvel rövidülhetne le ez az időszak, 2168 helyett 2066-ra teljesítve a nemekAz közötti egyenlő bérezést.
A felmérésben az X- és Y-, valamint a baby boom generáció tagjai vettek részt, olyan férfiak és nők, akik különböző nagyságú vállalatok változatos beosztású munkavállalói. A válaszaik alapján készült kutatás számos olyan kulcsfontosságú tényezőt azonosít, amiket figyelembe véve egyértelmű, hogy már az egyetemi évek alatt meghozott döntések is hatással vannak a későbbi keresetekre. Jelenleg az egyetemi alapképzésben férfi társaikhoz képest a nők kisebb valószínűséggel választanak olyan tanulmányi területet, amelyről azt gondolják, hogy magas jövedelmi potenciált kínál (27, illetve 40 százalék), kisebb arányban van mentoruk (45, illetve 58 százalék) vagy törekszenek felsővezetői pozíciókra (41, illetve 51 százalék). Ezenfelül férfi társaikhoz képest a fiatal nők kisebb valószínűséggel fogadják el gyorsan az új technológiákat (45, illetve 63 százalék) és vesznek fel programozói vagy informatikai tárgyakat (68, illetve 83 százalék).
A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy a nemek közötti díjazásbeli különbségek néhány évtized múlva megszűnhetnek, ha a nők kihasználnak a karrierek kiegyenlítésére ható három fontos tényezőt. A sikerhez az is kell, hogy az üzleti, kormányzati és tudományos körök megadják ehhez a létfontosságú támogatást.
A három kiemelt, pozitív folyamatot gyorsító tényező:
- Folyékonyan „beszélni” a digitális nyelvet – a digitális technológiákat tudatosan használni kapcsolatépítésre, tanulásra, munkára,
- Karrierstratégiát építeni – a nőknek arra van szükségük, hogy magasra tegyék a mércét, tájékozott döntéseket hozzanak, és proaktívan menedzseljék a karrierjüket,
- Elmerülni a technológiában – magas technikai tudás elsajátítása, a digitális képesség tudatosabb fejlesztése.
Ezeknek a „karriergyorsítóknak” az alkalmazása, ötvözve az üzleti, kormányzati és tudományos köröktől kapott támogatással, már 2030-ra 35 százalékkal csökkenthetnek a díjazásbeli különbségek, 3,9 milliárd dollárral növelve így a dolgozó nők jövedelmét.
„A jövő munkaerejének egyenlőnek kell lennie. A nemek közötti díjazásbeli különbség olyan gazdasági verseny diktálta tényező, amely mindenkinek számít, és mindannyiunknak tenni kell annak érdekében, hogy jelentős lehetőségeket biztosítsunk a nők számára és gyorsabban megszüntessük a különbséget” – nyilatkozta a jelentés kapcsán Julie Sweet, az Accenture észak-amerikai vezérigazgatója.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
