Teljesen át fog a közeljövőben alakulni adatoknak kereskedelme, teljesen új fajta piacok jönnek létre, amiket talán el se tudunk ma képzelni. Kánai András jövőkutatóként is érdeklődik a téma után – másrészt azt is bemutatta, hogy már mai is úgy élünk, ami a 90-es években még csak sci-fik témájára lehetett.

A mai gazdaságunk már természetes része ha tetszik, ha nem az adatok gyűjtésére és értelmezése. 1994-ben eldőlt már, hogy az internet a megfigyelésre épül: a Hot Wired – azóta Wired magazin – honlapján jelent meg az első banner, jöttek a cookie-k, és a cégek egyre több adatokat gyűjtöttek. De azért ez nem forradalmi: már az 50-es 60-a évek Amerikájában is a fő motivációja a kuponos akcióknak az adatgyűjtés volt. A digitalizáció viszont elképesztő ütemben gyorsította fel ezt a folyamatot.

Egyre több adat van rólunk, már nem csak az internetről: Amerikában az irodán belül figyelik meg startupok az embereket, hogy optimalizáljak az iroda kialakítását, növeljék a hatékonyságot. Kínában még tovább léptek: egy helyi startup az embereket a járásukról tudják azonosítani. Az adatgyűjtés tehát már elhagyta az internetet. A trend abba az irányba mutat, hogy egyre több lépésünket meg fogják figyelni.

Az informatikai adatoknál is érdekesebb a bioadatok kérdése: nagyon sok kérdést vet fel ezek kezelése, például egy munkáltatónak joga lehet tudni, milyen betegségeink vannak? És egy biztosítónak? Az adatokat hasznosítani kell mindenkinek, ehhez nem feltétlenül data scientist kell. Erre jó példa az FC Midtjyklland dán focicsapat. Kevesebb erőforrásuk volt, mint a nagyoknak, de nem érzelmi, hanem adat alapon hoztak döntéseket – meg is nyerték a bajnokságot a 2014/2015-ös szezonban.

Egy várható új trend az adat újrahasznosítás: ahogy a hulladékot is újra lehet hasznosítani, a másoknak nem érdekes, elavult adatokra is lehet egyre több megoldást keresni. Az adat pedig egyre inkább fizetőeszköz: a japán Shiru Cafe Amerikában kisebb botrányt okozott ezzel. Szponzorok kapják meg a diákok adatait, ők fizetik a kávéjukat, például fejvadászok vagy munkaerőt kereső cégek számára érték ez.

Jogi kihívásokra kell választ találni: különösen nagy gond, hogy automatizálható a kreativitás is. Például a Sony AI rendszere a Beatles dalok alapján írt egy új Beatles dalt – tényleg nagyon hasonlít rá. De akkor ki kapja a jogdíjat, hogyan lehet ezt megosztani?

Nem csak a cégeknek van sok adata, hanem még inkább a kormányoknak: de mi lesz, ha egyszer el kezdik privatizálni az adatokat? A jövő az adatok világában izgalmas, rengeteg üzleti lehetőséggel és még több nyitott kérdéssel.

Beszerzési anomáliák

Bánki Márton, PROAKTIVdirekt cégvezetője cégével adatbázis építéssel foglalkozik. A megrendelőik elvárásainak megfelelően, performancia alapon dolgoznak – elég nehéz feladat, ez csak jó adatokkal működik. 620 ezer aktív felhasználójuk van, és 200 ezer céget érnek el, ennek folyamatos frissítése is komoly kihívás.

Fizikailag el lehet juttatni a marketing üzeneteket, ha van elérési adatbázisunk, de a jó eredményekhez ennél többre van szükség. Az adatok előkészítése, megértése a fontosabb: az előkészítésre megy el az erőforrások 90 százaléka. A megfelelő mennyiségű és minőségű adat ha már rendelkezésre áll, akkor még az is kell, hogy jó algoritmussal elemezzük. Lehet intuitív módon ezt kiválasztani, ehhez kell a vízió, a tapasztalat, e nélkül nem biztos, hogy jó válaszokat kapunk.

Kommunikációban fontos a megfelelő csatorna: van aki megnyitja az e-mailt, de másokat már csak Instagramon lehet elérni. Az ügyfeleknek internalizálni kell az üzeneteket, hogy foglalkozzonak is vele. Ehhez is fontos a folyamatos adatfrissítés.

A PROAKTIVdirekt saját életmód magazinjánál is így jár el: 600 ezer egyedi felhasználónak, 150 szűrővel küldik eDM hírlevelet, a célzás kifejezetten fontos. Ilyen még a nyeremények lehetőség, a játékosság. Nyereményjátéknál különösen érdekes kérdés a duplikáció: meg kell próbálni ezt is kiszűrni, erre is vannak megfelelő módszerek.

Biztosítók számára fontosak különösen az adatok: kedvezményt adnak, ha többet mond el az ügyfél. Itt is fontos, hogy hogyan árazzuk be az őszinteséget, erre is gondolni kell már időben, a rendszereket erre is fel kell készíteni.

Adatelemzés – segítséggel vagy önmagunkban?

Az adatelemzés nagyon összetett dolognak tűnik, de érdemes ezt is egyszerű kérdések alapján végiggondolni Korompai István, a Starschema adatelemzési szakértője szerint. Vannak leíró adatok, ami alapján látjuk, hogy mi történik. Nyomozó fázisban adatok segítségével keressük a megoldásokat. Az előrejelző adatok már a jövőre vonatkoznak, mikor fog elfogyni a készpénz a cégnél. Az előíró adatelemzés már azt is megadja, hogy mire mi a válasz – adat alapon, automatizálva ezeket előre be lehet állítani.

A cégeknek első lépésben össze kell írniuk, milyen adataik vannak, ezt oda kell adni az adatelemzőknek. A nyomozáshoz azonban már össze is kell kapcsolni a rendszereket, tárolni kell őket – ehhez már kapcsolat kell. Ebből már lehet dashboardokat építeni, amik vizuálisan is megmutatják a folyamatokat.

A jövőre vonatkozó becslésekhez ez már jó kiindulópont, de előrejelzésekhez az elemzéseknél is fontosabb az adatminőség. A cégekben fel kell építeni az adattudatosságot: keresni kell az adat alapú megoldásokat. A kulturális érettségben a következő lépés, amikor meg is bízunk az adatokban, és már automata döntéseket is rá mernek bízni a rendszerre. Egy rendszer már meg tudja például azt is mondani, hogy kiket érdemes hideg hívással felhívni, ezt egy matematikai modell tudja megmondani.

Az adatok elemzésénél nagy kérdés, ki fog hozzá érteni, egy saját munkatárs, vagy egy külső cég: a tapasztalat nagyon fontos, önállóan nagyon nehéz elegendő tapasztalatra szert tenni ebben a különösen gyorsan fejlődő területen. Minél komplexebb a feladat, annál inkább igaz, hogy a külső szakértők alkalmazása megérheti a cégeknek.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!