Amíg az emberek többsége ma is az időjárásra, vagy a kék égre asszociál, ha meghalja a felhő szót, az informatikusok és az IT iránt érdeklődők egészen másra gondolnak. Az informatikai témájú konferenciákon, a kisebb-nagyobb cégek marketingjében az utolsó néhány évben egyre fontosabb helyet foglal el a számítási felhő fogalom. A gyakorlatilag távoli szerverről igénybe vett legkülönfélébb szolgáltatásokat takaró gyűjtőnév azonban lassan leveti varázsszó jellegét, ezzel együtt pedig a vállalatok is kiismerik, megtanulják, mire lehet, és mire nem lehet használni a felhő szolgáltatásokat. Erről a fejlődési tendenciáról és azok nyújtotta új lehetőségekről ezekről lesz szó Kovács Andrásnak, a T-Systems Magyarország innovációs igazgatójának az Internet Hungary-n tartandó „felhős” előadásában.

Az infokommunikációs vállalat vezető munkatársa végre nem csak arról ad majd elő, hogy mi is az a felhő, hanem gyakorlati tanácsokkal látja el a közönséget, hogy miként induljanak el a felhők felé, hogyan kezeljék az ilyen projektekkel kapcsolatos megkereséseket, miként döntsék el, hogy számukra megfelel-e a kínált felhő szolgáltatás és szolgáltató.

Egy felhőszolgáltatást nyújtó cégnek követnie kell a legfontosabb trendeket, gyűjtenie kell a tapasztalatokat, mert le kell tudnunk hámozni a felfokozott elvárásokat, a túlzó álmokat a megalapozott lehetőségekről, és úgy alakítani és fejleszteni a szolgáltatás portfóliót, hogy az ügyfelek hosszú távon is megbízható partnerként tekintsenek ránk – állítja Kovács András. Ma már egyetlen szakmabeli sem kérdezi meg azt, hogy milyen modellekben működnek, mit kínálnak a különböző felhőszolgáltatók, hiszen másról sem szóltak az elmúlt évek. Ám a gyakorlatban nem egy akadályba ütközhet, aki ilyen fejlesztésre adja a fejét – derül ki a T-Systems Magyarország innovációs igazgatójának szavaiból. A szakértő jó néhány tévhitet próbál megcáfolni, ezzel is túllépni az ilyen előadásoknál megszokott sémákon.

Néhány szempont a felhő szolgáltatások kiválasztásához

- Nem minden szolgáltató egyforma

A T-Systems Magyarország szakemberének álláspontja szerint például nem igaz az, hogy könnyen lehet jó felhőszolgáltatót találni. A vállalatoknak egyszerre van szükségük az erős adatbiztonságra, magas rendelkezésre állási időre, valamint a felhő skálázhatóságára. Ez pedig szolgáltatóként (adatközpontonként) igen eltérő lehet, így nem árt egy igazi szakértővel végzett, gyors piackutatással megbizonyosodni arról, melyik ajánlat mögött pontosan milyen paraméterek, feltételek és garanciák vannak.

A nyilvánvaló adatbiztonság és rendelkezésre állás mellett a skálázhatóság is kritikus kérdés lehet egyes alkalmazástípusoknál. Ez azt jelenti, hogy amíg mondjuk egy webáruáz szervere kiszolgál napi pár ezer találatot, de a karácsonyi szezonban tízezrek próbálják majd elérni az ajándék ötleteket kínáló, kampányoló szájtot. Ilyenkor jön jól a pár hétre előre ilyen pluszkapacitásokat a felhőből bérelni, akár egy külföldi szolgáltató, akár számos lokális szolgáltató egyikének szerverét és a rajta futó szoftvereket. Január elején azután lekapcsolhatók a plusz szerverek és a cég folytathatja a munkát saját, belső erőforrásaival.

- Nehezen működik együtt a felhő a meglévő rendszerekkel

A szakértő cáfolja a világcégek reklámjainak azon kitételét is, miszerint egy új felhő alapú erőforrást könnyű csatlakoztatni a már meglévő vállalati rendszerekhez. Álláspontja szerint ahhoz, hogy a belső és a külső szerverek, rendszerek jól együttműködjenek, nem kevés hálózat- és rendszerintegrációs munkára van szükség. Magyarán a rendszerintegrátor vagy – most már rendszer- és szolgáltatásintegrátor – cégeknek a jövőben is lesz munkájuk. Tény, hogy a válság is rosszul érintette a rendszerépítést, de a nagyon egyszerűen, pár kattintással „készre szerelhető” felhő szoftverek, és az ugyanilyen könnyen bérelhető hardverek, szolgáltatások kezdik kiszorítani egyes vállalati szegmensekben és alkalmazási területeken a klasszikus IT infrastruktúra építést és szoftver implementációt.

- Rugalmas-e a felhő?

Egy harmadik tévhitet leleplezendő, Kovács András körüljárja azt a témát, hogy a felhőbe szervezést helyettesítheti-e a virtualizáció, amikor egy fizikai szerveren több operációs rendszer fut párhuzamosan. A hatalmas szerverkapacitások jobb kihasználtsága miatt a vállalati szférában széles körben alkalmazzák ezt a technológiát. Ugyanakkor a számítási felhőben ez kevés, szükség van a már említett skálázhatóságra, illetve változtatási lehetőségekre. Különösen hibrid (belső és külső) felhő együttes rendszereinél.

- Olcsóbb lesz a felhőben?

Mint eddig is láttuk, a felhővel olyan gyakran közösen emlegetett költségcsökkentés sem magától értetődő. A beruházási igény valóban elhanyagolható, de például igen stabil, nagyon gyors netkapcsolat beszerzése azért nem árt. Ahhoz, hogy a felhő rugalmasságát ki tudjuk használni, olyan szolgáltatóval kell szerződnünk, aki havidíjas konstrukcióban a mindenkori erőforrás-felhasználás és/vagy felhasználószám után állítja ki a számlát.

- Hol működik az adatközpont?

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a nyáron levélben figyelmeztette a pénzintézeteket arra, hogy az úgynevezett publikus felhőben törvény is tiltja az adatok tárolását. A biztonsági aggályok mellett ugyanis törvényi előírás, hogy a banki tranzakciós adatok és az érzékeny adatok csak az ország területén belül tárolhatók. A nagy adatközpontok (Microsoft, Amazon, Google és társaik) ugyanakkor Európában, Amerikában elhelyezett hatalmas szerverparkokkal szolgálják ki nagyvállalati ügyfeleiket is.

Ennek ellenére a T-Systems szakértője szerint a legérzékenyebb pénzügyi cégek is felhőbe mehetnek. Persze csak az úgynevezett magánfelhőbe. Ez azonban nem csak a saját telephelyükön, hanem a (magyar) szolgáltatójuknál is megvalósulhat. Ennyi mindössze, amit a jog (és a szigorúbb biztonsági követelmények) megkövetelnek.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!