Némi történelmi áttekintéssel kezdte A relatív gyorsulás: a vágykeltők sebességváltása című előadását Pogátsa Zoltán. A közgazdász-szociológus a „sokat idézett, de kevésbé olvasott” Adam Smith kapitalimusképénél indított, aki kis családi vállalkozásokban látta ennek a gazdasági rendszernek a megvalósulását. A skót ugyanakkor az 1700-as évek derekán még nem számolt a brandinggel és a nagyvállalati rendszerekkel. Példáiban mindenki tűket vásárolt és adott el jelöletlen barna zacskókban – tudhattuk meg.

És akkor a pénz mindent tönkretett

Az 50-es 60-as évektől már fogyasztó kapitalizmusról beszélhetünk, jellegzetessége, hogy nem csak az alapvető szükségleteinket elégítjük ki – jelentette ki Pogátsa Zoltán (az őrült varrótű-felhalmozás mellett – a szerk.). Ennek eredményeként alakult ki a nagyvállalati kapitalizmus is, melyben – szemben Adam Smith elképzeléseivel – egyes iparágakban csak egy-két szereplő működik. A közgazdász az autóipart hozta példaként, ahol a hatalmas méretű tömegtermelés az irányadó, míg butikautókat csak a kiváltságos kevesek vásárolnak.

A reklám húz le minket a kapitalizmusba

Kezdetekben a cégeknek, ha „be akartak törni a piacra, mindössze csak meg kellett ismertetniük magukat – vázolta a kezdeti lehetőségeket. Azonban a cégek hamar rájöttek, hogy az embereknek már több pénzük van, mint ami az alapvető szükségek kielégítésére kell. Ennek folyományaként pedig a hirdetésipar ráállt, hogy olyan szükségleteket teremtsen, amiket az ember magától nem talál ki. Így történt, hogy a szekér elé állt a reklámipar, ami húzza a kapitalizmust és egyre gyorsuló ütemben pörgeti a fogyasztást – fejtette ki Pogátsa Zoltán.

A 80-as évekig, a 90-es évek elejéig javítottunk, most már nem, mindenből újat veszünk, a közgazdász több példát hozott, a ruháktól egészen az autókig. Erre a korszakra datálható az infokapitalizmus robbanásai is, mikortól olyan szolgáltatásokat vásárolunk, „amiket már le sem kell gyártani” – emlékeztetett. „Nagyrészben, amit fogyasztunk az információ és életérzés” – mondta el, példaként a többi között a könyveket hozta, melyeket már egy pillanat alatt letölthetünk különféle eszközeinkre.

Zuhanás egy egyre több veszélyt hordozó spirálba

Ismét sokkal több szereplő van, mint Adam Smithnél, a sok kis szereplő miatt pedig tovább durvul a sebesség – jegyezte meg. Ugyanakkor négy komoly korlátja van ennek a gyorsulásnak. Elsőként említette, hogy hitelből van tápláva a rendszer, a növekedés. Kiemelte, hogy még abban sem vagyunk biztosak, hogy volt-e válság, vagy hogy vége van-e egyáltalán, mert hitellel fedtük el az egészet. Ide kapcsolta a társadalmi egyenlőtlenségeket is, melyek szintén komolyan gátolhatják a fogyasztást.

Felidézte, hogy egy zöld kép alakult ki az információs-iparról, ami roppant megtévesztő, hiszen komoly hatással vannak a szereplők a globális klímaváltozásra. Példaként hozta a bitcoinbányászatot, ami óriási energiafogyasztás igényel, gyakorlatilag egy kisebb országnyi áram megy el a kriptovalutákra. Majd megemlítette, hogy elég elképzelni egy olyan óriás, mint a Facebook szerverparkját, azt mennyi energia fenntartani.

Vissza a monokultúrákhoz?

A végén pedig visszatért a nagyok vs. kicsi szembenálláshoz, amit Adam Smithnél kezdett. Hiszen már a közepes médiacégek sem tudnak olyan modellt felállítani, ami versenyezhet komolyan a Facebook és a Google nyújtotta lehetőségekkel – hívta fel a figyelmet.

A hatodik éve megrendezett Evolution konferencia öt teremben várja az érdeklődőket több száz előadással, további részletek a rendezvény honlapján.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!