Dickens regénybe illő történet, amikor valaki annyira szegény, hogy a saját szerveit adja el – jó esetben csak halála után használják fel azokat. Napjainkban azonban sokkal nagyobb port ver fel a nagy technológiai cégek adatkezelési – adat kereskedési gyakorlata. Szinte hetente érkezik futószalagon egy újabb botrány arról, hogy a Facebook vagy a Google miként kereskedik adatainkkal. Több száz milliárd dolláros üzletté vált ez mára. A felhasználók dühösen tiltakoznak minden ilyen esetben. Igaz, hogy ingyen használják a technológiai cégek netes szolgáltatásait, s ezért akár elismerik ezt, akár nem, adataikkal fizetnek, de az adatkezelés és -kereskedelem ma még nagyon ingoványos terület - írja a novekedes.hu.

Gregory Barber, a wired.com című szaklap újságírója gondolt egy nagyot és kipróbálta, hogy mi van akkor, ha ő, saját maga próbálja meg eladni digitális adatait, kikapcsolva a multikat. Az ötlet Facebook legutóbbi botránya kapcsán jutott eszébe. Tavaly szeptemberben ő is benne volt abban a 90 millió felhasználóban, akit átmenetileg kizártak fiókjából, így elege lett a közösségi oldalból és elhatározta, hogy törli profilját. Előtte azonban megpróbált saját maga is némi profitot is csinálni abból, amiből a multik milliárdokat keresnek – a saját adataiból.

Abból indult ki, hogy ha profilja, adatai már úgyis a marketing cégek és politikai propagandisták adatbázisaiban, más alkalmazásokban szerepelnek, miért ne kereshetne velük ő is egy kis pénzt? Így elhatározta, hogy személyes adatait a kripto-deviza piacon próbálja meg eladni.

Ahogy egyre szaporodnak a nagy tech-cégek adatkezelési botrányai néhány kisebb cég stratégiát váltott – az adatkereskedelem új hullámát indítva el ezzel.

Olyan üzleti modellt alakítottak ki, amelyben a felhasználó úgymond “megőrizheti” az adatai feletti rendelkezés tényleges lehetőségét, viszont különböző applikációk révén részesedést kínálnak neki az adatkereskedelemből származó profitból. Ilyen cég például a Solid, amelyet Tim Berners-Lee az internet egyik alapító atyja hozott létre. Az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználónak, hogy kontrollálja, milyen más cégek férhetnek hozzá adataihoz. Egy másik ilyen projekt az Ocean Protocol amely egy tulajdonképpen egy decentralizált tőzsdée, ahol a magánszemélyek adataikkal kereskedhetnek – közvetlenül adhatják el azokat a mesterséges intelligenciát (AI) kereskedelmi célokra használó cégeknek. Ezek mellett persze van egy csomó más ilyen-olyan alkalmazás is, amely igyekszik korán beszállni a gyümölcsözőnek ígérkező bizniszbe.

Ha valaki regisztrál egy ilyen applikációba, akkor közvetlenül megkeresik az adatkereskedők és kriptodevizát kínálnak az információkért: bankszámla- és kártya tranzakciók, korábbi orvosi kezelések, vagy akár a lakás okos termosztátjának beállítása – mind hasznosak számukra.

A felhasználó dönti el, hogy kinek és mit ad el. A tranzakció a blockchain (blokklánc) technológiával történik, ami a vevők szerint ideális erre a célra, hiszen egyrészt megőrzi az adatok és a tranzakciók titkosságát egyaránt. A teljes cikk itt érhető el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!