Az internet történetét röviden három szakaszra oszthatjuk:
I. először a szervereken lévő tartalmakat lehetett olvasni és elérni mindenki számára – legyen az szöveg, zene vagy bármi más. Jellemző képviselői a Yahoo, a Netscape voltak.

II. Ez követte a web 2.0, amikor már bárki tehetett közzé tartalmat, kezdődött a blogokkal, de igazán a YouTube és a közösségi média pörgette fel, ez a big tech aranykora.

III. A kirajzolódó web 3.0 pedig a token alapú digitális világról szól, amikor a felhasználók egy központi szerver nélkül tudnak szinte bármit üzemeltetni és ami ennél is talán fontosabb – értékesíteni.

Az igen csak vegyes megítélésű kriptovaluták nem tudták a pénz világát forradalmasítani, viszont a tranzakciók decentrális tárolására és dokumentálására használt blokklánc technológiát elképesztően sok más dologra is lehet használni.

A decentralizált pénzügyi rendszerek (DeFi) olyan pénzügyi megoldásokat adnak, amivel nem csak elképesztő sokat kockáztató kriptovaluta vásárló érdeklődését keltik fel, hanem a bankrendszer számára is adhat érdekes újítási ötleteket. Bár a mostani formájában még igen kockázatos sok kezdeményezés, de a technológiát a várakozásokszerint beépítik a legnagyobb pénzügyi rendszerek is majd működésükben a jövőben.

A közösségi média felhasználók 60 százaléka ázsiai. Ráadásul ők igen nyitottak a technológiai innovációkra, sokkal eltejredetebbek a digitális megoldások az e-kereskedelemen át az e-bankolásig. A web 3.0 egyik első terepe pedig az Ázsiában igen aktív online tartalomgyártók terepe. Világszerte ma már 50 millióan élnek abból, hogy online tartalmat gyártanak – jelenleg még alapvetően a közösségi média számára.

A platformok a 100 milliárd dolláros éves forgalom jelentős részét zsebre teszik- A nálunk még mindig szinte egyeduralkodó Alphabet és Meta Ásziában már nincsen vezető szerepen, már csak a kínai korlátozó intézkedések miatt sem, de más országokban piaci alapon is elmaradnak a helyi konkurenciától.

Márpedig nem csak a TikTok jelent kihívást az amerikai platformoknak: egyre több olyan megoldással kísérleteznek, ami magukat a platformokat kerülné meg. Az NFT-ket (non-fungible tokeneken) magyarul digitális dolgok tulajdonjogaként lehet nevezni. Ezt eddig főként digitális műalkotások adás-vételére hasznáták, nagyon szűk körben – ahogy arról Barabási Albert László kutatásai alapján korábban a Digital Hungary-n mi is beszámoltunk.

Az e-kereskedelmet is átalakítja majd várhatóan a web 3.0, hiszen nem lesz szükség olyan óriásokra, mint az Amazaon, vagy az E-bay – akik végső soron csak egy virtuális platfromat adnak, és ezért igen jelentős részét teszik zsebre a kerekedők bevételének. Ennek akár előhírnökének is tekinthetjük a Shoppify felemelkedését, ami a kis kereskedőknek ad olyan eszközt, amivel a big tech-kel is versenyre kelhetnek.

A big tech hanyatlását az adatok minimum kérdéses felhasználási gyakorlata, a transzparencia hiánya, a magas tranzakciós költségek és a monopol pozícióra törekvés miatt vizionálják egyre többen. A fejlődés pedig nem biztos, hogy a megszokott módon az Egyesült Államokból indul majd, érdemes a világ legnépesebb és leggyorsabban fejlődő kontinensét vizsgálni inkább

Ázsiában a legsikeresebb popsztárok, mint a K-pop ikon BTS fedezte fel, hogy így közvetlenül lehet dalokat és digitális élményeket lehet közvetítők közbeiktatása nélkül. Az ázsiai közönség pedig igen nyitott az ilyen újdonságokra.

Szerepet játszhat ebben, hogy a világ 1 milliárd videójátékosának jelentős része Kínában, Japánban és Dél-Koreában van – nekik pedig teljesen természetes az NFT és a tokenizált virtuális világ. Márpedig a videójátékok kirobbanóan gyorsan növekedő világát nem az amerikai big tech cégek dominálják – igaz, a Microsoft a 4. helyen van, de az Alpahabet és a Meta sehol sincsen. Az első helyen pedig egy igen csak hagyományos, de a trendeket mindig jól megérző cég van – a japán Sony. A második helyen a csupán 1998-ban alapított kínai Tencent áll – de ők még a 7. helyen álló amerikai Epic Gamesnek is a 40 százalékos tulajdonosai. Ez egy sokkal kompetitívebb versenypiac, mint a kvázi monopóliumokként működő big tech világa – még annak ellenére is, hogy rekorder, 69 milliárd (!) dolláros áron felvásárolta a Microsfot az Activision Blizzard vállalatot idén januárban. A metaverzum előretörésére fogad tehát a világ egyik legnagyobb vállalata is, ahogy a Facebook is nem véletlenül változtatta Metára a nevét. A kérdés már csak az, hogy az átalakuló digitális gazdaságban valóban sikerül-e a big techet megelőzni, és a jelenleginél jóval decentralizáltabbá tenni a gazdaságot.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!