A robot vigyáz rád, fertőtlenít - és ha kell, agyműtétet is elvégezhet rajtad?

A robot vigyáz rád, fertőtlenít - és ha kell, agyműtétet is elvégezhet rajtad?
A Covid-19 látványosan növeli az infokom technológiák kórházi jelenlétét. Egyre több a mesterséges intelligencia és a robot, a távjelenléttől a sebészetig, változatos feladatokra használják őket.

A koronavírus-járvány alatt felpörgött a csúcstechnológiák (mesterséges intelligencia, 3D nyomtatás stb.) egészségügyi alkalmazása, köztük a robotikáé is. A humanoid Pepper például több országban, Magyarországon is részt vett a Covid-19 elleni küzdelem első hullámában. Tájékoztatás mellett előszűrést végzett egy budai magánklinikán. Humán kollégáinál jóval türelmesebb, nem fárad el, tekintete sohasem unott.

Robotok egészségügyi alkalmazása nem újkeletű, már 1985 körül tervezték ipari gépek sebészeti szerkezetekké alakítását. Aztán a 2000-es évek elején megjelent és elterjedt a sebészkonzolból, operációs asztalból és HD 3D-s optikai rendszerből álló ikonikus Da Vinci. Nincs egyedül, a medicinában egyre több robotot használnak.

Látványosak, viszont a hiedelemmel ellentétben, az összes ilyen rendszert ember irányítja. Napjainkra sokukba került valamilyen szintű mesterséges intelligencia, és az egészségügyi adatbázisokban fellelhető anyagokból annyit tanulnak, hogy pontosságban hamarosan a legjobb orvosokat is felülmúlhatják.

Kórházi segéderők

A Covid-19-cel felgyorsult a kórházi robottechnológiák alkalmazása, és mihelyst a pandémia véget ér, a gépeket a medicina újabb területein vethetik be. Hat terület emelhető ki: távjelenlét, fertőtlenítés, kisegítő munkák, sebészet, diagnosztika, emberi képességek „feljavítása” (utóbbival már a transzhumanista technológiák világába lépünk át).

Távjelenlétből gyakran idős személyeket monitoroznak, például figyelik, hogy nem esnek-e el, vagy a gép képernyőjén keresztül beszélgetnek az orvossal. Ezek a robotok emberi szerepet is eljátszhatnak, hozzájárulva, hogy a gondjaikra bízottak ne érezzék egyedül magukat. Ha mellettük vannak, rutinfeladatokat végeznek: lázat, vérnyomást, vércukorszintet mérnek. Koronavírussal, társadalmi távolságtartással felértékelődött a szerepük, kórházakban például az otthonukban tartózkodó hozzátartozók rajtuk keresztül láthatják a beteget, beszélhetnek velük.

Robotok fertőtlenítő munkákra fogása a járvánnyal terjedt el: tárgyakat tesznek a helyükre, takarítanak, felületeket igyekeznek vírusmentessé tenni. Az „érintésmentesség” kulcsszóvá válásával felértékelődött a tevékenységük, például a Los Angelesi Gyermekkórházban dolgozó Xenex gépek napi rendszerességgel többszáz termet tisztítanak, minimalizálva a fertőzésveszélyt. Káros baktériumokat, vírusokat, gombákat és spórákat egyaránt elpusztítanak. 15 perc alatt végeznek egy teremmel, ami hagyományos módszerrel egy óra lenne.

Kisegítő tevékenységet szintén végeznek, például beteget etetnek, máskor pedig beléjük programozzák, hogy mikor hova vigyenek gyógyszert és műszereket.

Mesterséges intelligencia nélkül nem megy

A sebészet az egyik legismertebb alkalmazás. A gépeknek sok biztonsági, higiéniai és más feltételnek kell megfelelniük, így egyelőre nem használják széles körben őket. Távműtétet is végezhetnek, a DARPA az 1990-es években kísérletezett vele, a próbálkozások az akkori telekommunikációs hálózatokon buktak el. A mostani 4G és 5G már alkalmas rá, a rendszerek emberi jelenlét nélkül viszont még mindig nem működhetnek, és egyelőre nagyon drágák, de hihetetlenül pontosak. A világ csúcskórházaiban alkalmazgatják őket, és amíg szoftverük nem hibázik, a mellettük lévő orvos szerepe a gép felügyeletére redukálódik. A pontosság a gyógyszert a szervezetbe bevivő, lokális műtéteket végző mikrorobotokkal tovább növelhető.

A mesterséges intelligencia egyik nagy előnye változatos feltételeket leíró minták felismerése brutális méretű adatbázisokban. Többezer esetet átfésülnek, sokszáz változó közötti összefüggéseket keresnek. Ezek a robotikus rendszerek korai fázisban, orvosoknál jóval gyorsabban és hamarabb diagnosztizálhatják a rákot és más súlyos betegségeket, új gyógymódokat találnak ki rájuk. Egyes robotikus szerkezetek, például az exoskeletonok (külső vázak) vagy bionikus végtagok mozgáskorlátozott személyeket segítenek a járásban, elvesztett képességek helyreállításában. Bizonyos szenzoraik jóvoltából az „új” testrész akár jobban is reagálhat ingerekre, mint az eredeti. Ugyanezek a technológiák meglévő képességek növelésére, például katonák izomzatának feljavítására szintén használhatók, amivel az ember-gép kapcsolatok következő, transzhumanista korszaka kezdődik.

Az egészségügyben alkalmazott robotok jelenlegi legfőbb pozitívuma a hatékonyságuk és a pontosságuk. A koronavírus-járvánnyal újabb lehetőségek nyílnak meg előttük, s egyben a jövő medicinájából is kapunk ízelítőt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!